Karadžić két népirtásért felel
Hibázott az első fokon eljáró törvényszék, amikor ejtette az egyik népirtás vádját Radovan Karadžić egykori boszniai szerb elnök ellen – ismertette a döntést csütörtökön Hágában Theodor Meron bíró. Ezért a fellebbviteli bíróság úgy döntött: Karadžićnak felelnie kell a tavaly nyáron ejtett vádpontra is.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) a döntés értelmében újra köteles kivizsgálni a népirtás vádját, miszerint Karadžić 1992 márciusa és decembere között bűnszervezetben vett részt, amelynek célja a muszlimok és horvátok „végleges eltávolítása” volt Bosznia-Hercegovinából.
A 2009-ben véglegesített vádirat szerint Karadžić ellen 11 vádpontot fogalmaztak meg az ügyészek, ezek közül az első kettő az, amelyik népirtással vádolja a boszniai szerbek egykori vezetőjét. A kettőből az első alól tavaly nyáron felmentette Karadžićot a törvényszék, mert úgy ítélte meg, hogy a vád nem lenne megfelelően bizonyítható.
A fellebbviteli kamara szerint viszont a törvényszék hibásan döntött így, mert az ügyészek által felvonultatott bizonyítékok igenis alkalmasak lehetnek arra, hogy bizonyítsanak bizonyos „népirtó tetteket”.
Ilyennek ítéli a fellebbviteli bíróság például azt, amilyen körülmények között a szerbek horvát és bosnyák fogjaikat tartották: gyakran összezsúfolva, egészségügyi ellátás, élelem, víz, tisztálkodási lehetőség nélkül. Ezek a bizonyítékok a bíróság szerint alkalmasak lehetnek annak bizonyítására, hogy az elkövetők valós szándéka a népirtás volt, az, hogy az embertelen „életkörülmények az áldozatok fizikai megsemmisülését okozzák”.
Az eredetileg eljáró törvényszékkel szemben alkalmasnak találta a vád bizonyítékait a fellebbviteli testület a népirtás szándékának bizonyítására is. A bíróság ugyanis birtokában van például olyan bizonyítékoknak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Karadžić jelenlétében „született döntés arról, hogy a muszlimok harmadát megölik, harmadát ortodox hitre térítik, harmaduk pedig magától elmegy”, így minden muszlim eltűnik Boszniából. Emellett több bizonyíték is alátámasztja azokat a vádakat, amelyek szerint a Karadžić irányítása alatt álló erők horvátokat és bosnyákokat öltek, gyilkoltak, vertek, nőket zaklattak és erőszakoltak meg.
„A vád beadványainak összességét értékelve a fellebbviteli kamara úgy találta, hogy a beterjesztett bizonyítékok teljes súlyukkal alkalmasak annak bizonyítására, hogy Karadžićnak szándékában állt népirtást végrehajtani” – indokolta a döntést Theodor Meron, a fellebbviteli testület és az egész törvényszék elnöke.
Az 1992 márciusa és decembere között elkövetett népirtáson kívül Radovan Karadžićnak a 1995 júliusában végrehajtott srebrenicai vérengzésért, népirtásért is felelnie kell, ahol az irányítása alatt álló szerb erők a vádirat szerint több mint 7000, a valóságban valószínűleg jóval több mint 8000 bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg.
Emellett Radovan Karadžićot további kilenc vádpontban üldözéssel, gyilkossággal, embertelen, kényszerített kitelepítésekkel, a lakosság terrorizálásával és túszejtéssel is vádolják.
(MTI)
