,,A világtól elzárva, égi tisztaságba…” – Négy női sors a bánsági magyar szórványból – IV. rész

-Anyák, nagymamák, dédnagymamák, feleségek, özvegyek, háziasszonyok. Első hallásra sokaknak unalmas és egyre inkább divatjamúlt női szerepköröknek tűnhetnek, azonban egy élet is kevés ahhoz, hogy ezeket valaki ellássa illetve jól ellása. Vajon lehet nő egy nő ha nem tölti be ezen szerepek valamennyiét?

-A DélHír riportsorozatában négy csupa nagy betűs nővel keresem a választ erre az egyszerűnek tűnő kérdésre. Ők négyen mind más-más generációt képviselnek, más körülmények között élnek, illetve más családból származnak, ami azonban összeköti őket ez a világtól elzárt apró falu, a magyar sziget, a szerb tenger kellős közepén.

-Általuk négy különböző szemmel mustrálhatjuk a falusi nők sorsát és véleményét a világról!

-Tímea vagyok, 1994-ben születtem a nagybecskereki kórházban. Magyarittabén lakom, itt végeztem el az általános iskolát magyar nyelven, a középiskolát szülővárosomban jártam szerb nyelven, mert a szüleim nem akartak messzebb engedni, csak azért, hogy az anyanyelvemen tanulhassak.

-Ettől függetlenül a magyarságomat a helyén kezelem, nincs miért szégyellem, inkább büszke vagyok rá. Számomra nem ez az elsődleges, azonban a gyökereinkhez hűnek kell maradnunk, mert ez sokban meghatároz minket.

-A következő tanévtől már az egyetem padjait koptatom az újvidéki angol tanszéken. A legnagyobb álmom, hogy Angliában éljek és dolgozzak. De egyéb helyekre is szívesen utaznék, mondjuk Japánba vagy Dél-Amerikába.

Neked mit adott a falu vagy mit vett el tőled?

-Amit adott az a biztonság, sosem féltem itt, mindig nyugalmas volt a légkör. Itt a családom is akiket szeretek. Egy falusi gyerek találékonyabb, városban bárki találhat magának barátot, de itt meg kell tanulni azokhoz alkalmazkodni, akik helyben vannak.

-A falu hátránya csak annyi, hogy az emberek többsége pletykás és elég szűklátókörű, nehezen fogadják el az új gondolatokat.

Mi a véleményed a feminista nőkről, illetve a női szerepekről?

-Nem tudom elképzelni a feministákat családanyaként. Túl erőszakosak, elnyomják a férfit, amit természetellenesnek tartok. Egy házasság alapjai a kompromisszumok, nem minden az egyik fél akarata alapján történik. Ők annyira egyenlőek akarnak lenni, hogy ez már inkább uralkodásba csap át, ami egy alapvető ellentmondás.

-Természetesen én is szeretnék gyerekeket és családot, nem erőltetnék rá semmit amit ő nem akar, hagynám kibontakozni. Szerintem annyit tehetek anyaként, hogy a gyerekeimet szeretem és bízom bennük. Így, ha a kölcsönös bizalmon alapszik a kapcsolatunk, úgy vélem ez sok titkolózástól és veszekedéstől óvna meg minket.

Emlékszel valamire a balkáni háborúból vagy a bombázásból?

-Nagymamám Tito képét még mindig berámáztatva tartja a hálószobában, én megértem, akkoriban az emberek jól éltek. Nyilván utólag mi már tudjuk a valóságot, de őket már nem lehet megváltoztatni.

-Öt éves voltam a bombázásokkor, sok mindenre nem emlékszem, csak a mesékből. A szüleim dolgoztak és a nagyszüleim vigyáztak rám. Egy pokrócba csavartak és úgy húzódtunk meg míg meg nem szólalt a második sziréna. Amikor láttam a repülőket azt hittem, hogy a csillagok ragyognak.

-A sorozatunk végére érve, azok akik olvasták mind a négy beszélgetés szövegét, láthatják, hogy generációs szakadék óriási az általam választott legidősebb illetve legfiatalabb alany között, mégis azt érezhetjük, hogy a falu kortól függetlenül mindenkit megtanít két dologra, a találékonyságra és az embertársaink iránti tiszteletre.

-Ezek a nők nem élnek álomvilágban, tudják a helyüket  a világban, tudják, hogy a házasság nem a rózsaszín ködről és a felhőtlen boldogságról szól, hanem az önzetlenségről, a türelemről és egymás segítéséről.

-A modern nő problémája az, hogy fogalma sincs, hol a helye világban illetve a képzeletbeli ranglétrán. Nem létezik olyan, hogy egyenjogúság, ez egy fizikai képtelenség. Férfinak és nőnek megvan a feladata az életben, ha ezeket mindkét fél megfelelően látja el, harmónia uralkodik. Amennyiben viszont egyik a másikán felül akar kerekedni és nem a saját feladatát kezdi el csinálni, a rend felborul.

-Ez egy roppant egyszerű tény, ami nehéz az az, hogy ezt megértessük és elfogadtassuk az agymosott tömeggel, de ez így nem is feladatunk. A feladat az, hogy példát mutassunk.

-Egészséges, szilárd alapokon nyugvó családokat kell alapítanunk, ahol a gyermekeket egy férfi és egy nő neveli, hitben és hazaszeretetben.

Kapcsolódó:

,,A világtól elzárva, égi tisztaságba…” – Négy női sors a bánsági magyar szórványból – III. rész

,,A világtól elzárva, égi tisztaságba…” – Négy női sors a bánsági magyar szórványból – II. rész

,,A világtól elzárva, égi tisztaságba…” – Négy női sors a bánsági magyar szórványból – I. rész

Buka Bogláraka – DélHír portál