Új seprű jól seper Iránban?
Az új iráni elnök, Hasszan Rohani néhány hetes munkájából ugyan nehéz messzemenő következtetéseket levonni, de az már szembetűnő, hogy retorikája gyökeresen más, mint elődjéé, Mahmúd Ahmadinezsádé volt. Talán reményt keltő, hogy komoly tárgyalásokat sürgetett országa nukleáris programjáról. Teherán fő célja az ország ellen elrendelt szankciók feloldása.
Az iráni hírügynökségek már a kezdet kezdetén kínos helyzetbe hozták Rohanit. Azt idézték tőle, hogy Izraelt a Közel-Kelet „sebének” nevezte. Kiderült azonban, nem ezt mondta, hanem azt, a palesztin kérdés „seb” a muzulmán világ lelkén. A későbbi helyesbítés ellenére továbbra is feszült maradt a zsidó állam és az új iráni elnök viszonya, akit Benjamin Netanjahu izraeli elnök még a beiktatási ceremónia előtt báránybőrbe bújt farkasnak nevezett.
Rohani székfoglaló beszédében őszinte nukleáris tárgyalásokat sürgetett, s szerinte a problémákat hamar orvosolni is lehet. Beszédét az Egyesült Államokban is kedvezően fogadták, szavait úgy kommentálták, Rohani elnöksége lehetőséget kínál Irán számára, hogy eloszlassák a világ „legnagyobb aggodalmát”.
Ahmadinezsád azért is volt annyira népszerűtlen, mert részben őt tették felelőssé a rohamosan zuhanó életszínvonal miatt. A leköszönt elnök azonban rendre elégedetten ecsetelte kormányának állítólagos eredményeit, s kozmetikázott gazdasági adatokkal támasztotta alá mondandóját.
Az új elnök azonban mintha meghallotta volna a választók üzenetét. S hogy nem csak szavakban képvisel más irányt, mint elődje, azt kabinetjének összetétele is mutatja. Pontosan tudnia kell azonban, hogy nemzetközi megítélése csakis attól függ, hogyan alakulnak az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások.
A Nyugat szerint – s ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai is alátámasztják – Teherán nukleáris fegyvert kíván kifejleszteni, atomprogramja a rávolról sem csak békés célokat szolgál. Rohani mindenesetre korábbi főtárgyalóként a kérdés szakértőjének tekinthető, az ügy minden részletét ismeri.
Kormányára múlt csütörtökön, augusztus 15-én adta áldását a teheráni parlament, a madzslisz.
Teherán a Hamász nagy támogatója volt. A pénzforrást csak akkor zárta el, amikor a radikális palesztin szervezet a szíriai ellenzék mellé állt. Irán ugyanis Aszad elnök egyik legfőbb nemzetközi támogatója. A kedvező jelek ellenére szakértők nem várnak gyökeres változást Irán nukleáris politikájában. De már az is eredmény lenne, ha végre valódi tárgyalások kezdődnének a felek között. Ez Iránnak is érdeke, mert a szankciók hatásait egyre nehezebben viselik az emberek.
(nepszava.hu nyomán)
