Szabályozhatjuk az öregedést?
Új felfedezés az öregedésről
A Salk Intézet és a Scripps Kutató Intézet munkatársai az agyban olyan fehérjecsoportokat találtak, melyek akár egy évig is változatlan formában vannak jelen. A felfedezés új frontot nyithat a sejtöregedés kutatásában.
A sejtek végrehajtó funkcióit a fehérjék látják el, melyeket a gének kódolnak. Azonban a legtöbb fehérje működése során olyan visszafordíthatatlan módosításokat szenved el, ami végeredményben a lebontáshoz vezet, így adva át helyüket az újabb fehérjéknek.
A legtöbb fehérje életideje két nap, vagy még annál is kevesebb, ezért tűnik áttörő felfedezésnek, hogy az idegszövetben csere nélkül akár egy évig is változatlan maradhat egy-egy kiemelt fehérje állapota. Mivel a fehérjék élettartama alapvetően befolyásolja a sejtek öregedését, ezért dr. Martin Hetzer és munkatársainak eredményeit segíthet megérteni az öregedés folyamatának molekuláris hátterét.
A munkacsoport már tavaly is közölt egy cikket a Science című tudományos folyóiratban, melyben leírták, hogy ezen hosszú élettartamú fehérjék helye a sejtmag. Most patkánykísérletes modell segítségével azt is sikerült felfedni, hogy a szóban forgó makromolekulák a génszabályozásban, az idegsejtek kommunikációjában és más enzimatikus folyamatokban érintettek, emellett részt vesznek azon csatornák (NPC) kialakításban, melyek a sejtmag kifelé, illetve befelé irányuló forgalmát szabályozzák. A kutatók kimutatták, hogy az NPC összetevői egy lassú, de állandó frissülésen esnek át, ami megakadályozza a károsodott molekulák felhalmozódását. Hasonlóan az autószereléshez, ahol általában nem cseréljük le a teljes autót, csupán a sérült alkatrészeket.
Dr. Hetzer munkacsoportja már korábban kimutatta, hogy az NPC funkciócsökkenése alapvető az öregedéssel párhuzamosan jelentkező sejtmagi zavarokkal. Jelenleg a kutatók azt vizsgálják, miként lehetne célzottan beavatkozni ebbe a folyamatba.
(hazipatika.com nyomán)
