Négy nap múlva döntenek a németek – Angela Merkel győzelme jósolható
Több a bizonytalansági tényező, de Angela Merkel minden bizonnyal kancellár marad – a szakértők szerint.
A választások kimenetelével kapcsolatban három bizonytalansági tényezőt említenek a szakértők. Kérdéses, hogy a keresztény pártok, a CDU és a CSU koalíciós partnere, a szabad demokrata FDP országosan átlépi-e a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A párt vasárnap Bajorországban mindössze 3,2 százalékot szerzett, és kiesett a törvényhozásból.
A másik bizonytalansági tényező az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű euróellenes párt, amely a felmérések szerint országosan már 4 százalékon áll. Az AfD és a kancellár vezette CDU szavazói között sok az átfedés. Amennyiben az FDP nem jut be a Bundestagba, az AfD viszont igen, az a konzervatívokat gyengítheti. A párt támogatottságának növekedése azt jelzi, hogy a válság következtében Németországban is erősödik az eurókritikus szavazóréteg.
Harmadik bizonytalansági tényező a részvétel, amely a legutóbbi országos választásokon csökkent. Ez a tendencia a kis pártoknak kedvez, ugyanakkor jelenleg Németországban nincs politikai „váltóhangulat”.
Vélhetőleg a hármas baloldali, azaz a ellenzéki szociáldemokratákból, a zöldekből, valamint a Baloldal pártjából álló koalíció aligha jöhet létre. Ehhez túl nagy a különbség az SPD, illetve a Zöldek, valamint az egykori NDK-t alkotó keleti tartományokban különösen népszerű Baloldal között. Az utóbbi programja túl radikális az ellenzék két nagyobbik pártja számára.
A kancellár változatlan népszerűsége azzal magyarázható, hogy Angela Merkel képes látszólag egymást kizáró szempontokat egyesíteni személyiségében, illetve tevékenységében, ami nézete szerint a nagy politikusokat jellemzi. A protestáns Angela Merkel 1954-ben az akkori NSZK-ban született, de már az egykori NDK-ban nőtt fel, ott szocializálódott, később pedig már az egyesült Németország kancellárja lett. 2005-ben egy baloldali párttal lépett koalícióra, most pedig egy jobboldali koalíció élén áll, azaz „mind a két oldalon” van tapasztalata.
Merkelre jellemző, hogy kerüli a konfrontációt, az ellenfél szociáldemokraták szavazóit inkább a passzivitás irányába igyekszik terelni.
A népszerűség okaként említhető az is, hogy az emberek úgy gondolják, a kancellár éppen olyan, mint ők. Számukra Merkel az egyszerű embert testesíti meg, ami erőteljesen eltér a szociáldemokrata riválisáról, Peer Steinbrückról alkotott képtől.
A kancellár eddigi kormányzásának legnagyobb sikere a szakértők szerint az, hogy az ország a válságban megerősödött. Soha nem volt még ennyi az adóbevétel, és soha nem volt még olyan magas a foglalkoztatottak száma, mint most.
Merkel európai válságkezelő tevékenységével kapcsolatban úgy vélekednek, hogy teljes sikerről nem lehet beszélni, hiszen a válság még nem ért véget. Az azonban elmondható, hogy nem adta fel a német érdekeket, ugyanakkor a szolidaritásban is az élen járt.
A következő parlamenti ciklusban már egy új Európa-politika kerül előtérbe. Merkel korábbi álláspontja az volt, hogy az Európai Unió minden bajára a több Európa, a több Brüsszel jelent megoldást. A kampányban viszont már úgy fogalmazott, hogy a több Európa nem feltétlenül több Brüsszelt jelent, hanem az államok közötti mind hatékonyabb együttműködést. Kijelentette, hogy egyes területeken bizonyos hatásköröket vissza lehet adni a tagállamoknak.
Ennek magyarázata, hogy a több Európa egyre kevésbé egyeztethető össze a német alkotmánnyal. Másrészt az is, hogy a több Európa többsebességű rész-Európához vezet. Az unió egységes jogi és gazdasági közösségként irányítása egyre nehezebbé válhat, mert nem minden tagállam képes ugyanarra a sebességre. A több Európa ugyanakkor Németországnak több pénzébe is kerül.
A német kül-, illetve Európa-politikában a jövőben nagy változásokkal nem kell számolni. Az euróválsággal kapcsolatban lehetnek ugyan apró módosulások, a mentőcsomagokat azonban a szociáldemokraták is megszavazták. A nemzetközi kötelezettségvállalásokat illetően pedig – korábban Líbia, most pedig Szíria esetében – a két nagy párt lényegében egyetértett abban, hogy Németország katonai akcióban nem vesz részt.
Egy szó, mint száz: várhatóan Angela Merkel vagy a jelenlegi, vagy egy nagykoalíció élén vezeti majd tovább Németországot.
(MTI nyomán)
