Levágott lófeje az ágyban? – A CIA szerint a daytoni béketárgyalás a Keresztapa filmre hasonlított
A boszniai háborút lezáró daytoni béketárgyalások időnként A Keresztapa című film jeleneteire hasonlítottak Donald Kerricknek, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa tagjának véleménye szerint – áll a napokban a titkosítás alól feloldott 300 CIA-jelentés egyikében, amelyet a Glas Srpske című boszniai szerb lap ismertetett szerdán.
A jelentés szerint az amerikai Wright-Patterson légibázison 1995 novemberében zajló megbeszélések Slobodan Milošević szerb, Alija Izetbegović bosnyák és Franjo Tuđman horvát vezető között nagyon nehezek voltak, a hangulat folyamatosan ingadozott a háború folytatását előrevetítő feszültségtől, a gyakori hangoskodásoktól és az összetűzésektől egészen a viccekig, valamint a közösen elköltött vacsorákig.
Kerrick szerint a bosnyákok már a területfelosztásról szóló első javaslatot is ellenezték, és ahogy a megbeszélések folytatódtak, egyre inkább A Keresztapa című film jutott Kerrick eszébe – áll a jelentésben. „Hatórás maratoni vitát folytattak a térképről, és ez olyan volt, mint A Keresztapa című film, amikor don Slobo és a boszniai szerbek, valamint don Izi és küldöttei tárgyalnak egymással” – jelentette 1995-ben Donald Kerrick.
Norman Schindler, a CIA igazgatóhelyettese 1996. október 27-én azt írta, hogy a daytoni békeszerződés teljes alkalmazása, vagyis hogy a háború előttihez hasonló többnemzetiségű Bosznia-Hercegovinát hozzanak létre, ahol a muszlimok, a szerbek és a horvátok egymás mellett élnek, nem lehetséges.
A CIA jelentése kitér arra is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és a Milošević Jugoszláviája közötti megosztottság a nemzetközi közösség számára „rendkívüli lehetőséget biztosít”.
„A boszniai szerbek lehet, hogy azt hiszik, egyesülhetnek Szerbiával, de a vezetőik közötti megosztottság kizárja ennek lehetőségét, legalább is a belátható jövőn belül, és megnöveli a boszniai központi hatalmakkal való együttműködés lehetőségét, legalább is eleinte egy kicsit” – foglalja össze a jelentés.
A dokumentum szerint Richard Holbrooke amerikai diplomata 1996. júliusi látogatása után Radovan Karadžić boszniai szerb elnök nem jelent meg többé a nyilvánosság előtt, és nem szerepelt a médiában. A jelentésben az áll: azért volt szükség erre a lépésre, hogy kizárjanak a közéletből minden olyan személyt, aki összefüggésbe hozható bármilyen háborús bűnnel. A Nezavisne Novine viszont arról is beszámol, hogy a fellelhető dokumentumok egyikében sincs bizonyíték arra, hogy bárki is büntetlenséget ígért volna Karadžićnak, ha visszavonul, mint ahogyan azt a volt boszniai szerb vezető állította, amikor a hágai Nemzetközi Törvényszék elé került.(MTI)
