Csak beszélnek, beszélnek…a szerbiai kisebbségek jogairól
Az emberi jogi albizottság és a nyugat-balkáni országokért felelős delegáció együttes ülésen foglalkozott a szerbiai kisebbségek kérdésével, különösképpen a vajdasági magyarság helyzetével.
Meghallgatták Várady Tibor jogászprofesszort, aki részletesen ismertette a vajdasági magyar közösség helyzetét. Kitért a kisebbségi nemzeti tanácsok, így a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács helyzetére, és a most zajló alkotmánybírósági vizsgálatra, amely veszélyezteti a nemzeti tanácsok kompetenciáit, kiüresítve a már jól működő kisebbségvédelmi rendszert. Ez komoly hátrányt, visszalépést jelentene a szerbiai kisebbségek, így a vajdasági magyarság számára – hangsúlyozta Várady Tibor, aki szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény Szerbia stabilitásának záloga.
Gál Kinga az ülésen elfogadhatatlannak nevezte, hogy létező, működő kisebbségvédelmi intézménytől fosszanak meg kisebbségeket. Beszédében felvetette a magyarverések kérdését is.
A fideszes politikus megítélése szerint lényeges, hogy a szerbiai kisebbségek, így a vajdasági magyarság intézményi helyzete, jogai és azok alkalmazása biztosított legyen Szerbia csatlakozása előtt. „Hiszen az a tapasztalat, hogy a csatlakozást követően nehezebbé válik a kisebbségi érdekérvényesítés.”
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy a soknemzetiségű Vajdaságban az évtizedek során tapasztalt asszimiláció következtében jelentősen csökkent a magyarság száma. Javasolta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása a szerb EU-csatlakozás komoly előfeltétele legyen, ugyanis „némely tagállam még csatlakozása után sem tartja tiszteletben ezen a téren előzetesen vállalt kötelezettségeit”.
Tőkés úgy véli, hogy a vajdasági magyar közösségnek az észak-koszovói szerbek számára biztosított autonómiához hasonló jogokat kellene kapnia.
(kitekinto.hu nyomán)
