Szabadkai VKT: „Tékozló, szociálisan érzéketlen városvezetés”; csak az MRM tanácsnoka állt ki az elszegényedett polgárok mellett
A szabadkai városi képviselő-testület mai ülésén egyebek között a költségvetés módosítását vitatták meg.
Elhangzott, hogy az idei költségvetési bevétel mintegy 400 millió dinárral kisebb a tervezettnél. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerint a rendelkezésre álló eszközök felhasználása gyakran ésszerűtlenül történt. Hasonló véleményen voltak a Szerb Haladó Párt tanácsnokai is. A VMSZ-esek – noha elégedetlenségüknek adtak hangot – bevett szokásuk szerint ezúttal is arra szavaztak, amit elébbük tettek.
László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) tanácsnoka felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a városvezetés tékozló magatartást tanúsít, továbbra is zajlik a pártvonalon történő foglalkoztatás, a városi adminisztració duzzasztása, amely természetesen hatással van a költségvetési eszközök zsugorítására. Az olyan jelképes gesztusokkal, mint amilyen néhány városi vezető fizetésének 3 százalékos csökkentése, nem lehet megtéveszteni a polgárokat. Eközben a Népszínház felújítása és egyéb nagyberuházások megvalósítása az állítólagos takarékoskodás miatt továbbra is áll – emelte ki László Gyula.
A tanácsnokok elé került a szabadkai közvállalatok szolgáltatásainak drágítása is. Az erre vonatkozó kérelmeket a Városi Tanács már simán elfogadta. László Gyula, az ülés messze legaktívabb résztvevője felemelte hangját a polgárok további nyúzása ellen. Egyebek között kihangsúlyozta, hogy – míg pl. Újvidéken a városi buszközlekedés 50 dinárba kerül – Szabadkán a buszban vásárolt jegy ára 84 dinár. Az ún. busz-plusz rendszer szerinte semmit sem ér, főleg azon polgárok esetében, akik nem utaznak napi vagy heti gyakorisággal. Különosen felháborító, hogy Szabadkán a nyugdíjasok nem elveznek megfelelő kedvezményeket. A kommunális közvállalatok új díjszabását is indokolatlannak minősítette. Mint mondta, a drágítási kérelmek benyújtásakor ezek a vállalatok mindig arra hivatkoznak, hogy az áraknak követniük kell az inflációt, miközben a polgárok bérének alakulása koránt sincs összhangban az inflációval.
Megdöbbentő volt, hogy az MRM tanácsnokán kívül senki sem szólt hozzá ehhez a szociálisan érzékeny témához. Rajta kívül mindenki megszavazta a drágulásokat, illetve akadt néhány tartózkodás (ami ugyanaz, mintha rászavaztak volna).
A Városépítési Igazgatóság és a Vízművek igazgatójának mandátuma rövidesen lejár, de a városvezetés holmi procedurális okokra hivatkozva egyelőre nem ír ki pályázatot az említett tisztségekre, tehát ugyanazok a személyek még legalább hat hónapig ügyvezető minősítésben betölthetik az eddigi posztjaikat. László Gyula rámutatott: a hatalmi szövetség – belső koalíciós megállapodás és a munkahelyek elosztása alapján – ameddig csak lehet, a saját kádereit igyekszik megtartani felelősségteljes helyeken. Más szakemberek pedig várhatnak a pályázati lehetőségre.
Szabadkán végre árverésre kerülhetnek az állami földek. Ez volt az ülés utolsó napirendi pontja.
Közel 14 ezer hektárról van szó, amit eddig nem lehetett elárverezni, mert a szabadkai Alapfokú Bíróság ítéletet hozott, amely szerint az egyházak mindaddig használhatják a 2007-ben hozott községi rendelet által nekik bérmentesen rendelkezésre bocsátott termőföldeket, amíg nem születik döntés a tőlük elkobzott földek visszaszármaztatásáról. Magyarán: az egyházaknak ítélt (majd sok esetben másoknak bérbe adott) 700 hektár miatt nem lehetett elárverezni 14 ezer hektárt. Minisztériumi döntés alapján ezt október 25-én végre meg lehet tenni. Addigra azonban nagyjából befejeződnek az idényjellegű mezőgazdasági munkálatok. A huzavona miatt sokat veszítenek a gazdák és a városi költségvetés egyaránt.
László Gyula szerint ez az eset a szerbiai jogrendszer kudarcát jelenti, hiszen az történt, hogy a szabadkai Alapfokú Bíróság és az egykori községi szkupstina döntése mindeddig gyakorlatilag felülkerekedett az állami szerveken.
A képen: László Gyula
F. L.
