Hosszú évek után ismét négypárti vita a nemzetpolitikai kérdésekről

A 2010-es választások óta először ült le vitázni egymással a négy parlamenti párt képviselője nemzetpolitikai kérdésekről. Az MSZP bocsánatot kért december 5. miatt, a Fidesz azt bizonygatta, hogy nem gyáva és megalkuvó, a Jobbik kemény fellépést sürgetett a jogfosztott külhoni magyarok érdekében, az LMP viszont inkább elkerülné a „perpatvarokat”.

A kerekasztal-beszélgetésre egy kétnapos nemzetpolitikai konferencia keretében került sor szombat délután a Képviselői Irodaházban, Budapesten. A szervező a budapesti Fidelitas volt, a moderátori feladatot Szaniszló Krisztián, a szervezet Nemzetpolitikai Munkacsoportjának elnök-helyettese látta el.

Elsőként Répás Zsuzsanna (Fidesz) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kapott szót, aki kiemelte, a nemzetpolitikára nem lehet pusztán ágazati politikaként tekinteni, mint az oktatásra, vagy egészségügyre, hiszen minden ide tartozik, ami a külhoni magyarok életét befolyásolja. Szintén a témakör összetettségét emelte ki az MSZP-s Szabó Vilmos, hozzátéve, ezt külföldi politikusoknak sokszor nehéz is elmagyarázni.

A jobbikos Szávay István erre reagálva elmondta, megérti, hogy az MSZP nehéz helyzetben volt, amikor külföldön kellett magyarázkodnia a „nemzetpolitikája” miatt. Szávay szerint a kormány mai napig nem döntötte el, hogy milyen nemzetpolitikát akar folytatni, és mivel a kabineten belül három erővonal van (Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt), a belső rivalizálásnak sokszor nemes célok esnek áldozatul.

Az LMP a vitára Hajdu Mária „emlékezéspolitikai szakszóvivőt” küldte, aki szerint Trianon egy olyan probléma, amit fel kell dolgozni, mivel erre az elmúlt 40-50 évben nem volt lehetőség. Mint megtudtuk, az LMP ügyek mentén politizál, és a kölcsönösség jegyében minden határon túli szervezettel keresi a kapcsolatot, illetve az európai zöld pártoknál is tesz lépéseket, például Verespatak ügyében.

Kire szavazzanak határokon túl?

Ez volt a moderátor következő körkérdése, amelyre elsőként Szabó Vilmos válaszolt. A szocialista politikus elismerte, hogy pártja nem támogatta a választójog kiterjesztését, de megígérte, ha nyerni fognak, „nem fognak hozzányúlni”. Szabó kijelentését, miszerint az MSZP „nemzeti elkötelezettségű baloldali párt”, amely a realitások talaján közelít a külhoni magyarság helyzetéhez, a közönség soraiban többen kuncogással fogadták. A politikus a kormány támogatáspolitikáját kritizálta, majd a 2004. december 5-i népszavazásra is kitért, mondván „ahol kellett, bocsánatot kértek”. Szabó Vilmos úgy fogalmazott, hibát elkövetni emberi tulajdonság, de az MSZP vállalta, szembenézett és elismerte ezt a hibát, ezért „bárki nyugodtan választhatja a szocialista pártot, nem fog csalódni”.

Az MSZP-nek néhány „Markó Béla-fan” nyugdíjast leszámítva nem kell különösen nagy reményeket támasztania határon túl – ezt a sarkos véleményt már Szávay István fogalmazta meg, hozzátéve, az MSZP soha nem volt nemzeti elkötelezettségű párt, éppen ellenkezőleg, a mostaninál is gyávább külpolitikát folytatott, és elsorvasztotta a határon túli intézményeket. A jobbikos képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2013-ban reálértéken számolva kevesebb pénz jut határon túlra, mint a 2009-es Bajnai-kormány idején, a Jobbik ezt az összeget (évi 14 milliárd forint, a költségvetés 1 ezreléke) 2018-ra fokozatosan az ötszörösére emelné. Az oktatás-nevelési támogatások kapcsán az anomáliákra is felhívta a figyelmet: főként Kelet-Felvidéken és Délvidéken a cigány gyerekek kiszorítják a magyarokat az iskolákból, Délvidék egyes részein már koszovói albán cigányok kerültek többségbe.

Szávay István szerint az előző, illetve a mostani kormány külpolitikáját is gyávaság és megalkuvás jellemzi. A nemzeti radikális politikus elképesztőnek tartja, hogy Martonyi János külügyminiszter saját bevallása szerint egy korrupcióval vádolt cégvezető (Hernádi Zsolt, MOL) esetében jutott el arra a pontra, amikor „meg kellett szólalnia”, miközben a felvidéki magyarok jogfosztását és a legdurvább magyarellenes lépéseket évek óta szótlanul tűrik. Felidézte a magyar EU-elnökséget is, amelynek legnagyobb sikere a kormány szemében az uniós roma stratégia elfogadása volt.

Nincs presztízse a magyar külpolitikának

Az LMP nem szavazta meg a határon túli magyarok választójogát, de együtt élnek a döntéssel, és nem ellenzik – mondta el Hajdu Mária. Az LMP úgy látja, a Kárpát-medence egyesítve van, és míg a politikai határok változhatnak, a természeti határok nem, ezért együtt kell működni a határon túli magyarokkal és nem magyarokkal is. A liberális párt szeretné elkerülni a „perpatvarokat”, de ez nem jelenti azt, hogy ne állnának ki a magyar érdekekért, ezt bizonyítja, hogy jogsegélyszolgálatot működtetnek és részt vesznek a székely autonómia menetén.

A kormány is szeretne több pénzt fordítani határon túlra, de a jelenlegi gazdasági helyzetben erre eddig nem volt rá lehetőség – fejtette ki Répás Zsuzsanna. Ennek ellenére több fejlesztés is történt, a napokban adták át például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új épületét. Az államtitkár vitatta azt a minősítést, hogy a kormány gyáva lenne, szerinte egy Jobbik-kormány se tudná elérni, hogy Szlovákia visszavonja az állampolgársági törvényt, vagy Románia elismerje a székely autonómiát. Pozitív példaként említette az 1944-ben meggyilkolt délvidéki magyar áldozatoknak állított csúrogi emlékművet, amely előtt a szerb elnök is fejet hajtott.

Erre reagálva Szávay felhívta a figyelmet, hogy bár Áder János magyar államfő a szerb parlamentben bocsánatot kért az újvidéki hideg napokért, a másik fél bocsánatkérése elmaradt, és nem törölték el a három kiirtott magyar falu, Csúrog, Mozsor és Zsablya lakosait kollektív háborús bűnösnek bélyegző jogszabályokat sem. Idézte Surján László KNDP-s európai parlamenti képviselő délelőtti kijelentését, miszerint a kormánynak csak úgy szabad képviselnie a határon túli magyarokat, hogy közben tekintettel van a környező országok „jogos igényeire”. Szávay kijelentette: „Ez a húsz éven át hallgatott vegytiszta SZDSZ-es duma keresztény, pietista, álhumanista köntösbe bujtatva”. A jobbikos képviselő úgy véli, többek között ennek is köszönhető, hogy a magyar külpolitikának semmilyen presztízse nincsen.

Nem a külhoni magyarokért harcolnak Brüsszelben

Répás Zsuzsanna szerint Szávay István nem figyeli a brüsszeli és strasbourgi tudósításokat, ezért nem tudja, milyen határozottan fellép a kormány a külhoni magyarokért. Elmondta, Budapest központi kérdésnek tekinti az autonómia ügyét (mint a magyarság megmaradásának egyetlen zálogát), és minden önrendelkezési törekvést támogat, de ebben az adott külhoni magyar közösségnek kell közös nevezőre jutnia – a többségi nemzetek beleegyezésével. Példaként a délvidéki Magyar Nemzeti Tanácsok rendszerét említette, amely a kulturális autonómia egy formája.

Szávay István az elhangzottakra úgy reagált: a kormány soha nem vállalt konfliktust a külhoni magyarok érdekében Brüsszelben, ott csak a „pártállami építés jegyében hozott törvényeket” magyarázta. Jellemzőnek nevezte a legutóbbi esetet, amikor is Nikolic szerb elnököt az Európa Tanács ülésén nem a fideszesek, hanem Gaudi-Nagy Tamás vonta kérdőre. A jobbikos képviselő emlékeztetett, hogy a Fidesz a mai napig adós a válasszal, hogy 2005-ben miért szavazták meg feltétel nélkül Románia uniós csatlakozását, és félő, hogy Szerbia esetében hasonló árulásra készülnek.

Mindegy milyen, csak autonómia legyen

A kerekasztal-beszélgetés végén a meghívott külhoni magyar ifjúsági szervezetek tehettek fel kérdéseket. Egy délvidéki fiatal a VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) képviseletében például arra volt kíváncsi, miért tartja sikertörténetnek a magyar kormány Áder János bocsánatkérését, amikor ezt nem követte hasonló gesztus. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy az etalonként emlegetett vajdasági autonómia csupán perszonális, és a költségvetésben két évre öt euró jut egy magyarra. A délvidéki fiatal hozzátette, a jelenlegi törvények szerint ő is háborús bűnösnek számít.

Répás Zsuzsanna elismerte, hogy Szerbia „nem törölte el teljes mértékben” a kollektív bűnösséget, és ezt már több találkozón számon is kérték rajtuk. A fideszes politikus szerint az autonómia minden határon túli közösség álma, ezért „bármiféle autonómia jó”, és az elv, hogy az önrendelkezés valamilyen formájának kivívása lehetséges, nagyon fontos.

Szávay István erre elmondta, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága nemrég hivatalos látogatást tett a belgrádi parlamentben, de a kényes kérdéseket (kollektív bűnösség, betelepítések, stb.) neki kellett feltennie, és ezért a kormánypárti képviselők meg is korholták. Szerinte Délvidék is minden más elcsatolt magyar terület esetén fel kell vetni a szerzett jogkörök betartását és bővítési lehetőségét.

Bencsik János

Fotók: Bíró Gergő

alfahir.hu