Kétszázan emlékeztek a „joghurtforradalomra”
Alig kétszázan vettek részt szombaton az úgynevezett joghurtforradalom 25. évfordulója alkalmából szervezett sétán Újvidéken.
1988. október 5-én a Vajdaság székvárosának számító Újvidéken tüntetés tört ki, a demonstrálók az autonómia párti vajdasági vezetés menesztését követelték. A nap végére több tízezerre nőtt a tüntetők száma, s a nyomás hatására másnap lemondott a vajdasági vezetés.
A joghurtforradalom elnevezés onnan ered, hogy a tüntetők joghurtos dobozokkal dobálták meg a vajdasági parlament épületét. A vajdasági autonómiatörekvések ellen fellépő tüntetők a szövetségi alkotmány módosítását követelték.
Az 1989. évi alkotmánymódosítással és az 1990. évi alkotmánnyal meg is szüntették Vajdaság és Koszovó addig széles körű autonómiáját. Történészek értékelése szerint ez a „forradalom” Jugoszlávia széthullásának kezdetét jelentette, és bevezetője volt a több évig tartó véres délszláv háborúknak.
A 25. évfordulón a megemlékezést a Vajdasági Párt, a Vajdasági Klub és néhány civil szervezet szervezte. A Séta Vajdaságért elnevezésű rendezvény szervezői elmondták, hogy a Vajdaság ma azért „szétzúzott, megalázott és kifosztott”, mert 25 évvel ezelőtt az észak-szerbiai tartományt megfosztották az összes alkotmányos jogától.
Aleksandar Odžić, a Vajdasági Párt elnöke a szabadkai Pannon RTV beszámolója szerint kiemelte: „A vajdaságiak nem ilyen életet érdemelnek. Ez az üzenetünk alapja. Nem értünk egyet a 25 évvel ezelőtt történtekkel, amikor is a Vajdaság jogfosztottá vált, és elveszítette mindazokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkezett.”
Đorđe Subotić elmondta, hogy a joghurtforradalom civilizációs és gazdasági romlást hozott Vajdaságnak, mert a forradalmat követő években „ellopták a tartomány pénzét és Slobodan Milošević háborúira költötték”.
A Beta hírügynökség beszámolója szerint a demonstrálók „Vajdaság, köztársaság” feliratú táblákkal vonultak az utcákon. Đorđe Subotić azt mondta, ha a Vajdaságot Szerbián belül köztársasággá nyilvánítanák, az elősegítené az ország európai uniós integrációját.
A Vajdaság autonómiájáról szóló vita 2012 júliusában éleződött ki, amikor a szerbiai alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely szerint a Vajdaság illetékességét megállapító törvény 22 rendelkezése, illetve azok egyes részei nincsenek összhangban a szerb alkotmánnyal.
Az utóbbi napokban Strasbourgban az Európai Parlamenti Tanács ülésén az MRM-es László Bálint és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás lépett fel a délvidéki magyarok autonómia törekvésének ügyében.
(MTI nyomán)
