Így mossák a pénzt Szerbiában
Korábban ingatlanvásárlással és privatizációs ügyekkel, ma pedig bankokon, ügyvédeken, könyvelőkön keresztül mossák a pénzt Szerbiában – legalább is A pénzmosás tipológiája című könyv szerint, amelyből a napokban közöl részleteket a Politika című belgrádi napilap.
A könyvet – amelyben számos példán keresztül mutatják be a szerbiai pénzmosás módozatait – a pénzmosás megakadályozásáért küzdő szolgálat adta ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével.
A példák között szerepelnek anonim átutalások, fiktív számlák, offshore-cégek, túlszámlázások, fantomcégek, ékszervásárlások és még számos más módja a piszkos pénz tisztára mosásának.
A cikk szerint a pénzmosás egyik legújabb formájaként a szerbiai Fejlesztési Alap hiteleit használják a szemfüles „üzletemberek”. Ebben az esetben a könyvelőké a főszerep, akik kitaláltak egy rendszert arra, hogyan lehet sikeresnek feltüntetni egy vállalkozást különböző nem létező üzleteken keresztül. Az állítólagos magas bevételek lehetővé teszik a különböző pályázatokon való részvételt, illetve banki kölcsönök felvételét. Mivel a Fejlesztési Alap hitelei igen kedvezőek, a pénzmosók ezekre pályáznak. A hitelfelvétel után a cégek bezárnak, vagy más országba teszik át székhelyüket – a tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran Koszovóba -, a hitelt pedig soha nem fizetik vissza.
Zlatko Nikolić bűnügyi szakértő szerint Szerbiában a 90-es években kapott lendületet a pénzmosás, korábban ugyanis a pénz ellenőrzése sokkal komolyabb volt. „Nem volt szürkegazdaság, ezért nem volt pénzmosás sem. A nehéz idők taszítottak minket a bűnözésbe” – magyarázta Nikolić a Politikának.
A szakértő szerint mindig azt a legnehezebb kitalálni, hogy a piszkos pénzt hogyan tegyék a legális pénzügyi folyamatok részévé. „Amikor már nem hajókat és autókat vásárolnak, akkor különböző értelmetlen befektetéseket találnak ki” – mondta Nikolić.
Amikor már elég házba, nyaralóba és klubba fektettek, akkor elkezdték egyik államból a másikba szállítani a pénzt. A szakértő szerint még mindig a Kajmán-szigetek számít a legnépszerűbb off-shore paradicsomnak, 27 ezres lakosságára 34 ezer vállalat jut, amelyek közül 590 a bank.
Míg korábban a privatizációs ügyletek számítottak jó pénzmosási üzletnek, manapság a drágakövek és a nemesfémek vásárlása az egyik legnépszerűbb ügylet. Az ingatlanbefektetések a szakértő szerint örök „slágernek” számítanak, hiszen ami jól működik, azon nem kell változtatni.
A pénzmosás megakadályozása érdekében a szerbiai bankok minden 15 ezer euró feletti átutalást jelentenek a pénzmosás megakadályozásáért felelős szolgálatnak. A pénzmosás tipológiája című könyv szerint gyanúsnak számít minden olyan átutalás, amelynek az oka nem egyértelmű, például ha valamelyik offshore-régióból érkezik a pénz gazdasági megalapozottság nélkül. Ugyanennyire gyanús, ha olyan cég fizet tanácsadói díjakat, amelynek nincs feltüntetve a tulajdonosa.
Az elképzelések szerint a jövőben az élet- és vagyonbiztosítások nyújtanak majd tág teret a pénzmosásnak – írta a Politika.(MTI)
