Magyarország példát vehetne: Románia felemeli szavát a Szerbiában élő nemzettestvérei hatósági zaklatása ellen
A román külügyminisztérium és a bukaresti parlament egyik kormánypárti tagja is szót emelt a szerbiai román kisebbség hatósági zaklatása ellen azután, hogy a bukaresti sajtó hírt adott arról, hogy egy Timok-völgyi faluban nyomozás indult egy falusi közösség tagjai ellen, akik részt vettek egy román ortodox kereszt felszentelésén.
A külhoni románságról szóló híreket összesítő Romanian Global News honlap (RGN) szerint szerb „biztonságiak” kezdtek nemrég nyomozni a Podgorton felállított kereszt ügyében. A hírforrás szerint a faluban többségben élő vlach ortodoxok egy telket adományoztak a román ortodox egyháznak, és vasárnap első ízben hallgathattak anyanyelvükön ortodox istentiszteletet a telken felállított kereszt felszentelése alkalmából. Az RNG beszámolt arról, hogy az ünnepség után indult nyomozás félelemmel tölti el a falu lakosait.
Mircea Dolha liberális képviselő, a parlament külhoni románokért felelős bizottságának alelnöke szerdai sajtóértekezletén bejelentette: hamarosan román parlamenti küldöttség utazik a helyszínre, mert „egy európai országban elfogadhatatlan az, ami a Timok-völgyben történik”.
Kedden a román külügyminisztérium közleményben tudatta: figyelemmel követi az esetet, amely „beárnyékolhatja Szerbia és Románia jó kapcsolatát”.
Szerbia csak a vajdasági románokat ismeri el kisebbségként, a negyedmilliósra becsült Timok-völgyi vlach közösségnek nem biztosít kisebbségi jogosítványokat. Bukarest azonban a román nemzet részének tekinti a Timok-völgyi vlachokat.
A bukaresti parlament májusban a más néven emlegetett román eredetű népcsoportokra is kiterjesztette a „külhoni románok” fogalomkörét és egyértelművé tette, hogy a románsággal történelmi, kulturális rokonságban álló etnikumokat is a nemzet részének tekinti.
Bukarest tavaly Szerbia európai uniós tagjelölti státusának megvétózását kilátásba helyezve érte el, hogy Belgrád egy kétoldalú egyezményben kötelezettséget vállalt az ország területén élő román ajkú kisebbségek – köztük a vlach közösség – jogainak tiszteletben tartására – tájékoztat az esetről az MTI.
Magyar párhuzam
Bizony példát vehetne Magyarország a román nemzetpolitika stratégiájáról. Hiszen míg a románok az első jogsértésre is már az EU tagjelölti vétóval fenyegetnek és minden nemzettársait ért sérelmet azonnal kivizsgálnak, addig a magát nemzetinek nevező magyar kormány a stratégiai partnerség és a jószomszédi viszony érdekében inkább hallgat.
Jó példa erre a legújabb délvidéki magyarellenes eset is, amikor a Szabadkán álló, 1944/45-ös délvidéki magyar áldozatok emlékére emelt szobor elrablása után a magyar külügytől csak egy sajnálkozó közleményre futotta, míg a fenn említett ügyben a románok vizsgálóbizottságot küldenek Szerbiába.
De még szeptember elején is arról beszélt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Németh Zsolt a doroszlói búcsúban, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolatai jelentősen fejlődtek az elmúlt időben, pedig már addigra is számos alkalommal megrongálták a megbékélés jegyében Csúrogon állított magyar áldozatok emlékének szentelt emlékművet. Ennek ellenére a magyar külügy továbbra is a jószomszédi viszonyt mantrázza, nem úgy mint a románok, akik a szerb-román kapcsolat beárnyékolódásáról beszélnek.
De sorolhatnánk még az olyan ügyeket, amiért illene rácsapni az asztalra a magyar külügyéreknek, akár az egy éve vizsgálati fogságban raboskodó „új temerini fiúk” ügyére gondolunk, vagy említhetnénk azt az újvidéki városi buszon megesett magyarverés esetét is, amely szinte azonos időben történt Tomislav Nikolić strasbourgi felszólalásával ahol elmondta „nincs mitől tartania a magyaroknak”.
Ezen párhuzam is rámutat, hogy nem a gazdasági fölény és a külpolitikai pozicionálás, sokkalta inkább a szándék és a sziklaszilárd elvek mentén való politizálás az, amely eredményeket hozhat a nemzetpolitikában.
(MTI nyomán H. Á.)
