„Újvidék az 1920-as évek Chicagójára emlékeztet”

Miután a haladók bejelentették, rövidesen tüntetések hullámával árasztják el Délvidéket, azért, hogy előrehozott választásokat eszközöljenek ki a tartományban, vagyis megbuktassák a demokrata párti többségű vajdasági kormányt, a „sárgák” sem ültek ölbe tett kézzel.      

Több ezer követőjük tüntetett Újvidék központjában. A „politikai indíttatású letartóztatások és a szerb kormány által gyakorolt önkényuralom” ellen tiltakoztak.

A menetoszlopot Boris Tadić, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke és Bojan Pajtić tartományi kormányfő vezette, de jelen volt a párt még néhány ismert tisztségviselője, közöttük Borislav Stefanović, Božidar Đelić és Goran Ješić.

A mítingen számos vád hangzottt el a Szerb Haladó Párt számlájára, amely a demokraták szerint nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat. Felolvasták azoknak a demokratáknak a névsorát, akik az új kormány uralma alatt börtönbe kerültek. Emlékeztettek Tomislav Nikolić és Aleksandar Vučić radikális múltjára, az akkori cselekedeteikre és magatartásukra, és kihangsúlyozaták, hogy azóta csak a stílusuk változott, de lényegében ugyanazok maradtak, akik voltak.    

Bojan Pajtić kiemelte, hogy a Szerb Haladó Párt a bíróság, a bulvársajtó pedig az ügyészség szerepét vette át. Továbbá Vučićék szemére vetette, hogy az amnesztiatörvény révén gyakorlatilag 2 500 bűnözőt engedtek ki a szerbiai börtönökből.

Szavai szerint pl. Újvidék ma az 1920-as évek Chicagójára emlékeztet.

A fentiek egy délvidéki magyar átlagpolgárban vegyes érzelmeket válthatnak ki. Egyrészt tény, hogy a demokraták a VMSZ-szel karöltve gazdasági, kulturális és erkölcsi szempontból egyaránt teljesen lezüllesztették Délvidéket, semmi jót nem hoztak az az itteni lakosságnak (a magyarságnak pláne nem), másrészt pedig a rossznál is létezik rosszabb. Félő, hogy – amennyiben a haladók kerülnek hatalomra a tartományban – az autonómia utolsó szikrája is kialszik, a szerb sovinizmus pedig az eddiginél is nyersebb formát ölt.

Egyedül a VMSZ-t nem kell félteni, hiszen mindig azzal lép koalícióra, akivel éppen „kell”.

F. L.