Szaolát láttak 13 év után!
A WWF szakemberei 15 év után először kapták lencsevégre az ázsiai unikornisnak nevezett szaolát. A fokozottan veszélyeztetett fajt 1992-ben fedezték fel, 2000 óta azonban nem láttak élő példányt a természetvédők.
A rejtélyes fajt idén szeptemberben egy kameracsapdával sikerült lefilmezni, melyet a WWF és a vietnami kormány Erdővédelmi Hatósága közösen állított fel az Annamite-hegységben. Nem hittünk a szemünknek, amikor megláttuk a felvételeket! A dél-kelet ázsiai természetvédők számára a szaolák „szent grálnak” számítanak, így meglehetősen izgatottak lettünk.
Ez egy lélegzetelállító felfedezés, amely reményt ad arra, hogy a faj populációja megerősödjön – nyilatkozta Van Ngoc Thinh, a WWF Vietnam igazgatója.
A fokozottan veszélyeztetett szaola a szarvasmarha rokona, kinézete azonban az antilopéra hasonlít. Két párhuzamos, hegyes végű, akár 50 centiméteres hosszúságú szarváról lehet felismerni. Méltán emlegetik “ázsiai unikornisként”, hiszen egy különösen ritkán látott fajról van szó. Korábban csupán 1999-ben rögzített képet szaoláról egy kameracsapda, amelyet a laoszi Bolikhamszaj tartományban állítottak fel a szakemberek. 2010-ben a Bolikhamszaj tartománybeli falusiak elfogtak ugyan egy szaolát, az állat azonban nem sokkal azután elpusztult.
– 1998-ban láttunk utoljára vadon élő szaolát Vietnamban. Történelmi pillanat ez abban a harcban, amelyet országunk különleges biodiverzitásáért folytatunk. Igazolja továbbá, hogy a kritikus helyzetben lévő szaolapopuláció védelme érdekében hozott intézkedések hatékonyak – mondta Dang Dinh Nguyen, a vietnami Erdővédelmi Hatóság helyettes igazgatója.
A WWF által indított program keretei között egy új, innovatív rendészeti modellt hoztak létre azon a területen, ahol a szaolát sikerült lencsevégre kapni. Az új modell szerint a természetvédelmi őröket a helyi lakosságból toborozzák. Feladatuk, hogy eltávolítsák az állatok befogására kihelyezett csapdákat, valamint felvegyék a harcot az illegális orvvadászattal, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a faj fennmaradására.
– A szoalák legtöbbször hurokcsapdák áldozataivá válnak, melyeket az orvvadászok más állatok, például a szikaszarvasok és a cibetmacskák befogására állítanak fel, és amelyek nagy hasznot hoznak számukra az illegális piacon. A természetvédelmi őrök több mint 30 ezer hurokcsapdát távolítottak el és több mint 600 illegális vadásztábort számoltak fel a szaola természetes élőhelyén 2011 óta. Az őrök odaadó és fáradhatatlan küzdelmének megerősítése az a tény, hogy a faj még mindig létezik – hangsúlyozza Van Ngoc. A WWF alternatív megélhetési lehetőségeket is biztosít a Szaola Nemzeti Park körül élő közösségeknek, hogy visszaszorítsa az orvvadászatot, és biztos jövedelmet biztosítson a helyi falusiak számára. Ez a tevékenység egy szükséges kiegészítője az erdészeti intézkedéseknek és a fajvédelmi erőfeszítéseknek, amely segíti majd a vadállomány regenerációját.
A szaolát mint fajt a vietnami kormány a WWF segítségével nem is olyan régen, 1992-ben fedezte fel a Vu Quang erdőben, Laosz és Vietnam határán. A szaola a 20. századi felfedezések leglátványosabb faja: a tudomány számára mindaddig ismeretlen, nagytestű emlősállat. Ez alatt a 20 év alatt azonban sajnos keveset sikerült megtudni a vietnami antilop viselkedéséről. Rendkívül nehéz az állatot megpillantani, így a populáció pontos létszámát a természetvédők nem tudták megállapíta
(nol.hu nyomán)
