„A férfi feneke nem szőrös” – tudtuk meg az MNT művelődési tanácsosától
Mi pedig nem vagyunk szőrösszívűek, nem fukarkodunk a segítőkészséggel. Korábban megígértük, hogy szerény lehetőségeinkhez mérten támogatni fogjuk a Délvidék első asszonyának igyekezetét, hogy kitörjön a „minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő”- féle szerepkörből. Mi azt szeretnénk, ha ő maga lenne sikeres.
Hiába gyártja futószalagon az irodalmi műveit, amikor a könyvbemutatóin ugyanazok az üveges tekintetű arcok jennek meg, amikor az őt magasztaló kritikákat ugyanazok a „nyaligátorok” írják és a könyveit ugyanazok az elvtársak veszik meg (parancsra?).
Hiába kapott halomnyi elismerést, amelyek közül kiemelkedik a 2011-ben odaítélt szabadkőműves Rotary-díj, amikor az olyan irigykedők, mint pl. Gerold László újvidéki irodalomtörténész, azt mondják, a díj(azott) szégyen.
Neki igazi, őszinte elismerésre, hozzáértő és megértő olvasóközönségre van szüksége, ugyanis – noha most jól áll a közéleti szénája, új távlatok nyíltak előtte és társai előtt – eljöhet még a nap, amikor a könyvei eladásából kell majd megélnie. Mi pedig semmiképpen sem szeretnénk, ha bármelyik nemzettársunk nélkülözne, attól függetlenül milyen körökhöz tartozik. Ezt megelőzendő úgy döntöttünk, hogy már most, bőségének és fényűzésének fázisában közlünk amolyan kedvcsináló részleteket egyes műveiből.
Ne csak az utóbbi években más területen folytatott odaadó tevékenysége miatt figyeljenek rá, hanem elsősorban a tollából származó, bölcsességről, fifikáról és érzelmi mélységről tanúskodó varázslatos sorai miatt.
Következzék hát a A nő, aki túl sok című regényéből kiválasztott részlet, amely arról szól, hogyan fest a drága szerző szerint egy szerethető férfi. Miközben olvassák, ne tessék gondolni egy konkrét férfira, mert az bizony nem lenne szép.
„A férfi mindig zsilettel borotválkozik, mert ahhoz borotvahabot vagy borotvakrémet kell használni, s igen vonzó látvány a fehérségből kipirosló száj, a mozdulatok pedig, amelyekkel lehúzza arcáról a borostát, fintorai és szeme, ahogyan a tükörben ellenőrzi a műveletet, ellenállhatatlanok. A kád szélén ülve nézni kell…
…Amikor a férfi feszült, ideges, vagy éppenséggel dühös, összeszorítja a fogsorát és ettől az inak megfeszülnek, gyors táncba kezdenek. A karját is szőr borítja, finoman a kézfejébe futnak a hosszú szőrszálak. A karja igen izmos, bele lehet csimpaszkodni, annyira. Viszont a feneke nem szőrös. A lába igen, combjait, lábszárát finoman borítja a szőr, selymesebb a legfinomabb női harisnyánál, ami leginkább olasz. Amikor a fenekét összeszorítja, erre a legkülönbözőbb oka van, de ha semmi nincs, akkor is szokta csinálni, a nadrág megfeszül, kicsit ráncolódik, a feneke pedig formáját mutatja, erőteljesen…
…A hasát is szőr borítja, erőteljesebb a köldöke vonalában, puhább a bordák irányában. A hátán is van szőr, igen kevés. A férfi hasa igen kényes terület. Legkényesebb a férfi hasában a kerülete, ami változó. Erre igen érzékeny. A nyakkendő ugyanis nem elég hosszú egy idő után. Vagy amikor kiderül, hogy magas a vércukorszintje és nem ehet kedve szerint…
…A férfi mellkasa szőrös, amit viszont nem látni az ing alatt, nem kandikál ki a gallér mögül, nem azért, mert eltávolítja, hanem azért, mert valami érthetetlen és megmagyarázhatatlan ok miatt pontosan a claviculáig, a kulcscsontjáig terjed. Ott szépen, ernyősen szétterülve fejeződik be, kiemelve a vállgödör erőteljes horpadását. Nagyon fontos, hogy pontosan így néz ki a férfi, mert különben lehetetlenség volna szeretni.” (idézet vége)
Kedves hölgy olvasóink, önök szerint is feltétlenül így fest egy szeretnivaló pasi?
F. L.
