Várható volt: az emberi jogokról beszéltek, a magyarok elleni jogsértésekről nem
Ünnepséget tartottak Szabadkán az emberi jogok világnapja alkalmából. (Volt okuk ünnepelni?!). A rendezvényt a helyi polgári jogvédő iroda szervezte.
A Szabadkai Rádió honlapján olvasható, hogy többek között jelen volt Heinrich Muškinja Anikó tartományi ombudsman, aki megállapította, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a munkához való jog kétségkívül veszélyben forog. Összességében viszont az emberi jogok tiszteletben tartása terén Vajdaságban előrehaladás történt, véli Muškinja.
A rendezvényen elhangzott, hogy a szabadkai Városháza közigazgatási hivatalában a tolóablakok mögött a hivatalnokok tudnak magyarul. Hát, nem épp mindenki.
Arról viszont nem esett szó, hogy a szabadkai közvállalatokban és közintézményekben a polgárokkal folytatott kommunikáció terén koránt sem valósult meg a két-, illetve a többnyelvűség. Modhatni, a helyzet tapodtat sem változott az előző évekhez képest.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere szerint akad még tennivaló, hogy azt a szintet elérjük, amelyet elvárnak a polgártársaink, a nemzeti kisebbségek tagjai.
Ha már az emberi jogoknál tartunk, Maglai elárulhatta volna, hogy pártja miért nem reagált pl. az adai Trianon-emlékmű talapzatának eltávolítására, s ezáltal a megemlékezéshez való jog brutális eltiprására. Kitérhetett volna a magyarverésekre, a foglalkoztatás során történő megkülönböztetésekre, az itteni magyarokkal szembeni kettős mérce gyakori alkalmazására – az élet számos területén. Akkor sem tévedett volna, ha részletesen elmagyarázza, hogyan értelmezi pártja a sajtó- és szólásszabadságot, milyen intézkedéseket alkalmaz, hogy azt kibővítse vagy netán elfojtsa. De ha szigorúan helyi témákra korlátozódik, tájékoztathatta volna az összes szabadkai polgárt és külön a magyarokat, mit tesz a biztonságos élethez való jog szavatolása érdekében. Vajon bevezeti-e és mikor az egyre több ember által követelt polgárőrséget, vagy Szabadka utcáin továbbra is káosz és erőszak tombol majd (főleg hétvégenkét)?
Zlatko Marosiuk (magyarul meg sem mukkanó) szabadkai ombudsman kiemelte, hogy a polgári jogvédő irodája sokat dolgozik a romák jogainak megvalósításán, főleg a jogi láthatóságukon (bármit is jelentsen ez a fogalom). Ez igazán szép és megható, de vajon foglalkozik-e a roma betörők által kárt szenvedő polgárok jogaival, pl. a kisbajmoki helyi közösségben? (persze más városrészt is említhettem volna.)
F. L.
