A három férfiölő betegség

A férfiak hajlamosak félvállról venni az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kérdéseket. Mire figyeljenek a legjobban?

Többnyire igaz, hogy a nők többet foglalkoznak az egészségügyi kérdésekkel, gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra, többet olvasnak az egészségük megőrzésével kapcsolatban. A férfiak addig várnak, amíg csak lehet, és már az orvos gondolatától is rosszul érzik magukat. Pedig a férfiak egészsége ugyanolyan sérülékeny, a teremtés koronái sem ellenállóbbak a leggyakoribb betegségekkel szemben, így a halogatás legfeljebb csak ront a helyzeten.

Éppen emiatt érdemes legalább a leggyakoribb férfibetegségekkel tisztában lenni, legalább ezekre figyelni, ezeket szűrni és megelőzni.
A WHO felmérései szerint a modern társadalmakban (vagyis eltekintve a harmadik világtól, ahol egészen más jellegű betegségek szedik a legtöbb áldozatot) a három leggyakoribb betegség, amely akár halálos kimenetelű is lehet, és a férfiakat érinti, az alábbi:

• szívroham,
• prosztatarák,
• agyvérzés (stroke).

Szívroham

A szívinfarktus az egész világon a vezető halálokok közé tartozik, és bár a nőket is igen magas százalékban érinti, a férfiak gyakrabban halnak bele. Szívinfarktusnak a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. A folyamat lényege, hogy a szívizom szöveteit vérrel ellátó artériák egyike hirtelen elzáródik, amitől a szövet oxigénellátottsága csökken vagy megszűnik. Ezzel szívizomsejtek pusztulnak el.
Szívrohama bárkinek lehet, nemtől és kortól függetlenül, de azért vannak olyan tényezők, amelyek egyértelműen növelik a kockázatot.
Az eddig rendelkezésre álló statisztikák szerint a dohányosok tízszer nagyobb eséllyel kapnak infarktust, a túlsúlyosak pedig ötször veszélyeztetettebbek, mint egészséges súlyú társaik. A magas vérnyomás megháromszorozza a kockázatot, de a stressz is jelentősen növeli a roham kialakulásának esélyét.
A szívrohamok harmada azonnali halálhoz vezet, de jelentős részük bőven megelőzhető, vagy megállítható lenne, ha a beteg időben kapna segítséget. Az angina a szívroham előjeles státusza. Ilyenkor jól felismerhető tünetek jelentkeznek, de még elég korán ahhoz, hogy a megfelelő orvosi ellátással és a szükséges életmód-változtatásokkal maga a szívroham elkerülhető legyen. Az angina jellegzetes tünetei:

• markoló, szorító érzés a mellkasban;
• a fájdalom kiterjedhet a karokra, az állkapocsra;
• de pihenésre alábbhagy.

A szívroham maga is ehhez hasonló tünetekkel jelentkezik, jóval erősebb formában. Ilyenkor a fájdalom nem szűnik akkor sem, ha a beteg pihen, nyugalmi helyzetbe kerül, valamint jellemzően halálfélelem is társul hozzá. Ezeket a tüneteket tapasztalva azonnal mentőt kell hívni! A beteg túléléséhez minden perc számít!

Prosztatarák

A prosztatarák a prosztata (más néven: dülmirigy) rosszindulatú megbetegedése. Bármely életkorban előfordulhat, de ötven fölött elérheti a 10 százalékot a halálozási statisztikában, majd a 75. életév után előfordulása megsokszorozódik.
A prosztata elhelyezkedése miatt nehézkes a vizsgálata, mely leghatékonyabban végbélen keresztüli kitapintással történik. Többek között emiatt idegenkednek a férfiak a vizsgálattól, mellyel azonban sok halálos kimenetelű megbetegedés megelőzhető lenne. A tünetek elég későn jelentkeznek, és elég bizonytalanul megfogalmazhatók, ami tovább csökkenti annak esélyét, hogy időben felfedezzék a betegséget. Tünetei:

• gyakori vizelési inger;
• a sperma állagának megváltozása;
• véres vizelet, véres sperma;
• a vizelet nehezen indul, gyenge sugárban távozik;
• olyan érzés, mintha vizeléssel a hólyag nem ürülne teljesen (nem is ürül);
• csontfájdalmak, reumásnak tűnő fájdalmak;
• deréktáji panaszok.

Agyvérzés

Az agyvérzés, vagy más néven szélütés, gutaütés az agy vérellátottságában fellépő zavar miatt létrejövő agyi működési zavar. Kialakulása több okra is visszavezethető: oka lehet agyi iszkémia (vérellátási elégtelenség, trombózis arteriális embolizáció), vagy koponyaűri vérzés. Éppen ezért több differenciált diagnózis szükséges ahhoz, hogy jellegét megállapítsák. Az azonban minden esetben azonos, hogy a jellegzetes tünetek megjelenésekor a betegnek azonnali orvosi ellátásra van szüksége. Az idő, akárcsak a szívroham esetében is, igen szűkös, így a stroke gyors felismerése perdöntő a beteg életének szempontjából.
Érdekes, hogy az esetek nagy részében az agyi érkatasztrófa reggel vagy a délelőtti órákban történik, és az alábbi tüneteket, előjeleket produkálja:

• látásvesztés az egyik szemre;
• kettős látás;
• beszédzavarok,
• fejfájás, szédülés;
• hirtelen fellépő zavartság;
• eszméletvesztés.

Az agyvérzés bekövetkezte utáni első néhány óra a legfontosabb, ekkor dől el, hogy a beteg túléli-e a katasztrófát, és ha igen, milyen maradandó sérüléseket szenved. Ezért is kell azonnal kórházba szállítani. Az, hogy milyen maradandó tüneteket produkál, jelzi, hogy az agynak mely területe sérült meg.
Kialakulásában szintén a dohányzás, a cukorbetegség, a túlsúly, a mozgásszegény életmód és a stressz játszik elsősorban szerepet. Éppen ezért szerepel a fejlett országok vezető halálokai között.

(otvenentul.hu nyomán)