Minden hatodik percben ezért hal meg valaki

Évente világszerte 15 millió ember, míg anyaországunkban 45-50 ezer ember kap szélütést. Magyarországon minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. Nincs ez másképp nálunk sem. Ha sokkolják az adatok, érdemes figyelnie az intő jelekre.

A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon az évi 40-50 ezer érintettből 3 százalékuk kerül idejében kórházba. A statisztikai adatok szerint 13 ezren veszítik életüket agyi érkatasztrófa következtében, és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. Az összes stroke esetet tekintve mintegy 10 százaléka 50, míg 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt jelentkezik. Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő.

A stroke szövődményei

A statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka küzd a depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradvány tünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és el tudja látni önmagát.

A stroke betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az esetek 15-20 százalékában beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért is sürgős, mert a szélütés minden órájában kb. 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el.

Az elmúlt években látványosan csökkent a stroke-betegek száma, de ez az arány még így is háromszor magasabb, mint a szomszédos Ausztriában. A javuló tendenciát mutatja az is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben duplájára nőtt a trombolizissel kezelt betegek aránya, vagyis sokkal többen részesülnek életmentő vérrögoldó kezelésben, mint korábban, amely nagyban köszönhető a kampánynak, hiszen az emberek most már bátrabban veszik fel a telefont, és hívják a mentőket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha valaki a stroke tüneteit észleli:

• hirtelen beszédzavar,
• egyensúlyvesztés,
• féloldali végtagbénulás vagy zsibbadás

Nem szabad várni a háziorvosra, vagy arra, hogy másnapra kialussza a betegséget, hanem rögtön tárcsázni kell a 104-ees számot, ugyanis a mentősök tudják, hol kaphatják meg 3-4 órán belül a betegek azt a vérrögoldó kezelést, amellyel nem csak a túlélés esélyét lehet növelni, hanem el lehet kerülni a maradandó károsodást.

Nagyon fontos tudni, hogy a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Akár már egyetlen jel megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására. A tünetek viszonylag hirtelen jelentkeznek: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt. Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak. A stroke kialakulásának kockázatát növelő tényezők két nagy csoportra oszthatók: ezek a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, cukorbetegség és a szívritmuszavar, míg az életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Legnagyobb veszélyben azok vannak, akiknél többféle kockázati tényező együttesen van jelen. A szív- és érrendszeri betegségek tovább fokozzák a stroke kockázatát, melyek közül a pitvarfibrillációt kell megemlíteni. Aki ebben a betegségben szenved, annak 5x nagyobb esélye van arra, hogy megüsse a guta. Ez a betegség a magyar lakosság több mint 1 százalékát, azaz több mint 100 ezer diagnosztizált beteget érint, a nem diagnosztizált betegekkel együtt ez a szám pedig elérheti a 200 ezer főt is.

(hazipatika.com nyomán)