Szabadkai VKT: a VMSZ (László Gyulának köszönhetően) megúszta a buktát
A szabadkai városi képviselő-testület mai ülése több mint másfél órás késéssel kezdődött. Radmilo Todosijević (Szerb Haladó Párt), a VKT elnöke magára vállalta a felelősséget a botrányos csúszásért, de nem derült ki, miért nem tudta idejében megkezdeni a maratoni, 70 napirendi pontból álló ülést. Gojko Radić (Szerb Haladó Párt) szenilisnek nevezte az elnököt (vagyis a párttársát), ami egyértelműen tanúskodik a haladók szabadkai szervezetében uralkodó konfliktusos állapotról (sőt, szakadásáról).
Már az ülés kezdetén parázsvita alakult ki. A háborús rokkantak egyes kommunális költségek fizetése alóli mentesítéséről szóló napirend kapcsán László Gyula (Magyar Remény Mozgalom) kiemelte, hogy diszkrimináló javaslatról van szó, hiszen nem csak háborús, hanem egyéb rokkantak, magatehetetlen betegek is nagy számban élnek a városban, őket is megilletné az említett engedmény. Szociális kártyák bevezetését kezdeményezte. Nenad Ivanišević (Demokrata Párt), aki egyébként a Gerontológiai Központ igazgatója, egyetértett László Gyulával, szerinte is a szociális kártyák bevezetése lenne az ésszerű megoldás.
Almási Szilárd (Pont most) kihangsúlyozta, hogy – ha már hadi rokkantakról esik szó – nem árt rámutatni az új városvezetés részének képmutatására, hiszen a háborúkért épp ők (volt radikálisok, szocialisták) a felelősek. Utalt a VKT elnökének szerepére a baranyai fronton. Egyúttal ,,gratulált” a VMSZ-nek a koalíciós partnereihez. Dušan Stipanović (Szerbiai Szocialista Párt) szélsőségesnek nevezte Almásit. Sebők Róbert (Liberális Demokrata Párt) és Petar Balažević (Demokrata Párt) „lehurrogták” Stipanovićot, mondván, hogy igenis a szocialistákat terheli a felelősség a háborús kilencvenes évekért.
A közvállalatok munkatervéről szóló vita során László Gyula (MRM) egyebek között kitért a Köztisztasági Közvállalatban észlelhető rendellenességekre. Elképesztőnek minősítette pl. azt a tényt, hogy ebben a cégben, amely zömében hulladékszállítással és fűnyírással foglalkozik, az összmunkaerő 48 százalékát az adminisztrációban dolgozók képezik. Továbbá szerinte a Szabadkai Gázművek és Távfűtőművek úgy állítják össze a számláikat, ahogy kedvük szottyan, értelmetlen tételekkel jelentősen terhelik a polgárokat.
Leszögezte, hogy a közvállalatok ügyviteli tevékenysége teljesen átláthatatlan, ami különböző mesterkedésekre ad lehetőséget. Meg kellene szüntetni az összes közvállalatot, majd helyettük egyetlen egyet létrehozni és működtetni, ami hatalmas megtakarításokat szavatolna, mondta.
Az ülés legfontosabb napirendi pontja a 2014-es évi városi költségvetés volt. Maglai Jenő VMSZ-es polgármester elismételte a napokban többször hallott ,,nadrágszíj-megszorításról” szóló közhelyeket, a takarékoskodás jelentőségéről, a pártalapú foglalkoztatás megszüntetéséről (ezt pont ő mondja) szóló frázisokat. Fejlesztésekre, beruházásokra nem sok pénz jut, a jövő évi költségvetés tíz százalékkal kisebb lesz, mint az idei, hangzott el.
László Gyula (MRM) viszont megjegyezte, hogy az átlagpolgárok megterhelése eközben semmivel sem lesz kisebb. Konkrét példákat sorakoztatott fel (mezőgazdasági földekre számolt adó, az ingatlanadó drasztikus emelése stb.). A nagyberuházásokat illetően kiemelte, hogy a köztársaság a szabadkai Népszínház felújításához szükséges pénz szerződésbe foglalt anyagi kötelezettségeit (szerződés: köztársaság 45 – tartomány 45 – város 10 százalék) állítólag a tartományra ruházta át, amely majd talán egy szép napon továbbítani fogja a pénzt Szabadkának. Tehát, valószínűleg ebből sem lesz semmi.
Az ellenzék keményen bírálta a költségvetési javaslatot, a VMSZ-es tanácsnokok pedig ,,istenítették”.
Almási Szilárd (Pont most) gyalázatosnak nevezte azt, hogy a költségvetési javaslat szerint a szociális szférán akarnak spórolni, és azt javasolta Maglainak, nézzen körül, győződjön meg róla, hogyan élnek a polgárok, milyen szegénység uralkodik a városban.
Gojko Radić (Szerb Haladó Párt) elmondta, hogy a VMSZ velük nem is konzultált a költségvetésről, csak Bús Ottó mutatta meg nekik a dokumentumot az éj leple alatt, szinte az utolsó pillanatban. Továbbá kiemelte, hogy a haladó párt szakadárjai visszaéltek a párt pecsétjével, és valójában így alakult ki és maradt fenn a VMSZ-szel való szövetség.
László Gyula (MRM) végezetül közölte, hogy nem tagja (és nem is volt az) egyik politikai ,,gangbang swinger klubnak” sem, vagyis régóta ellenzéki tanácsnokként tevékenykedik, és most mégis két opció között kell választania. Nem jó a mostani koalíció, de az előző még rosszabb volt. Az MRM politikai ellenfele – a VMSZ és az anti-magyar pánszláv koalíció között végül a VMSZ mellett dönt, mondta. Hozzáfűzte: noha az MRM-nek inkább az felelne meg, ha tavasszal előrehozott önkormányzati választásokra kerülne sor, mert az eddiginél jobb, a VMSZ pedig rosszabb eredményt érne el, mégsem engedheti meg, hogy a szabadkai hatalomból teljesen kizárják a magyarokat, még ha VMSZ-esekről is van szó. Ezért rászavaz a költségvetésre. Úgy is történt.
Ha László Gyula másként dönt, Szabadka ideiglenes finanszírozásra tért volna át. Abban az esetben vagy az történt volna, hogy a haladók (egy része) a demokratákkal köt koalíciót, vagy tavasszal előrehozott választásokat írnak ki. Ez jelentősen gyengíthette volna a kompromittálódott VMSZ-t, nem csak Szabadkán, hanem úgy általában. Viszont tény, hogy a következő mandátumban szinte bizonyosan a szerb soviniszták és az ún. demokraták vezették volna együtt Szabadkát.
A közeljövő majd megmutatja, hogy az MRM-t a médiumain keresztül (is) hazug és olykor alpári, primitív módon démonizáló VMSZ ezek után változtat-e némileg az eddigi viselkedésén. Az MRM vezetése által hozott döntés (miszerint a rossz szerb vagy a rossz magyar opció közül az utóbbi mellett teszi le a voksát) egy egyoldalú gesztus, amely felülemelkedik a rideg politikai érdekeken.
F. L.
Felső képen: A Magyar Remény Mozgalom logója
Szövegbe eső képen: László Gyula, az MRM szabadkai tanácsnoka
