A robbanás lerántja a leplet a palesztin titokról?

Ismeretlen céllal készült „pihentetett pokolgép” okozhatta szerdán Dzsamál Muhammad Dzsamál halálát – feltételezik a Népszabadságnak nyilatkozó, névtelenséget kérő terrorelhárítási szakértők.

A prágai palesztin nagykövet a cseh fővárosban frissen átadott új követségi épületben eddig tisztázatlan okokból bekövetkezett robbantás áldozata lett. Percekkel a detonáció előtt kinyitott egy széfet, amit Rijád el- Maliki palesztin külügyminiszter szerint húsz éve senki nem nyitott fel. Más források szerint azonban a szóban forgó trezorban tároltak a követség napi kiadásaihoz szükséges készpénzt.

Annyi bizonyos, hogy a trezort a napokban vitték át az új követségi épületbe, és a nagykövet valamiért úgy döntött, maga nyitja ki. Kérdés, mit keresett benne? Ha igaz, hogy valóban húsz éve nem nyitották ki, ahogy azt a palesztin külügyminiszter állítja, miért pont most tartotta fontosnak a nagykövet, hogy belenézzen? Egyáltalán hogy kerülhetett egy két évtizede nem használt trezor a nagykövet irodájába?

Cseh sajtóértesülések szerint a rendőrség egy kisebb katonai alakulat, legalább 15-20 katona felfegyverzéséhez elegendő fegyvert talált a követség épületében. Ezekről a cseh hatóságoknak korábban nem volt tudomásuk. Ez csak megerősíti azokat a feltételezéseket, hogy az első híradásokkal ellentétben nem a páncélszekrény védelmi rendszerének részét képező robbanószerkezet lépett működésbe, hanem egy ismeretlen eredetű pokolgép.

A diplomáciai képviseletekre vonatkozó New York-i és bécsi konvenciók értelmében a külképviseleteken kizárólag kézifegyverek tarthatók, de ezek is csak akkor, ha azokat egytől egyig bejelentették a fogadó ország illetékes hatóságánál. (Más kérdés, hogy a világ bármelyik nagykövetségén található olyan fegyver, amelynek az ottlétéről a fogadó országot nem tájékoztatták.) A pokolgép, a robbanócsapda, az RPG-rakétavető és a taposóakna nem tartozik a védelemre használható eszközök közé. Bár egyes országok, például az USA, katonákkal védi külképviseleteit, az ő fegyvereiket is be kell jelenteni, és ők sem tarthatnak maguknál nagy pusztító erejű hadieszközöket. Egyelőre csak találgatások láttak napvilágot arról, hogy mi történt szerdán a prágai palesztin követségen. Az első híradásokban megfogalmazott állítás, miszerint a trezor védelmi rendszerének részét képező robbanószerkezet lépett működésbe, egyre valószínűtlenebb. És nemcsak azért, mert a második világháború óta nem fordult elő olyan baleset, amelyben egy páncélszekrény felrobbant volna, és a robbanás a trezor közelében tartózkodók életét követelte volna. Olyan páncélszekrényeket nem is gyártanak, amelyek az illetéktelen nyitásra halálos erejű robbanással reagálnak.

Ami nem azt jelenti, hogy nem is léteznek „robbanós mackók”. Épp a palesztinok voltak azok, akik az elmúlt évtizedekben az izraeli titkosszolgálattal vívott háborúikban előszeretettel védték a titkaikat robbanószerkezetekkel. Többnyire egy kézigránátot rögzítettek a széf belsejéhez, a biztosítószegére zsinórt kötöttek, amelynek a másik végét az ajtóhoz erősítették. Aki túl nagy lendülettel nyitotta ki az ajtót, vagy túlságosan nagyra nyitotta azt, az működésbe hozta a gránátot. Más megoldásokkal elsősorban a trezorban tárolt iratok és értékek megsemmisítését oldották meg illetéktelen zárnyitás esetén.

Itt valószínűleg másról lehet szó. Terrorelhárítói körökben nyílt titok, hogy egyes országok nagykövetségein időnként hosszabb-rövidebb ideig pokolgépeket tárolnak, pihentetnek. Általában a küldő országból diplomáciai csomagban érkezik a távirányítású, vagy időzítővel felszerelt eszköz, a robbanóanyagot pedig vagy utánacsempészik, vagy helyben vásárolják meg. A pokolgépet összeszerelik, de nem élesítik, és elteszik jobb időkre. Meglehet, hónapokig tárolják, majd egy titkos jelszóval jelentkezik érte valaki, hogy esetleg két-három országgal távolabb hozza majd működésbe.

Titkosszolgálati források is megerősítették azon információt, hogy a ’80-as évek végén az egyik arab ország budapesti követségén is tároltak három pokolgépet, amelyeket – állítólag diplomáciai nyomásra – végül  elszállítottak. Szíria, Líbia, Libanon, Jemen, Irán, Irak, Afganisztán, Észak-Korea a mai napig olyan országként szerepel a terrorelhárítók nyilvántartásában, amely diplomáciai küldeményként rendszeresen továbbít fegyvereket, és más, terrorcselekmények, merényletek elkövetésére alkalmas eszközöket. Ők így támogatják a különböző terrorszervezeteket.

Egyelőre nem zárható ki, hogy Dzsamál Muhammad Dzsamál egy ilyen (ki tudja, mióta) pihentetett bombát talált a páncélszekrényben, megpiszkálta, és az működésbe lépett. Ezt a feltételezést erősíti meg a cseh rendőrségre hivatkozva megjelent azon hír is, miszerint a palesztin nagykövet halálát Semtex-robbanás okozta.

„Nem kizárt, hogy egy jól szervezett, fegyvereket és robbanóanyagokat elosztó hálózatról van szó, amelyben diplomáciai fedezet alatt széles körű fegyverszállítás folyik konkrét címzettekkel” – jelentette ki Jirí Sedivy tábornok szombaton. Sajtóértesülések szerint a cseh rendőrség mintegy hetven, engedély nélkül tartott lőfegyvert talált a villában, ahol a palesztin nagykövet lakott. Jirí Sedivy aggodalmának adott hangot, hogy hasonló módon fegyverek lehetnek más európai és Európán kívüli palesztin diplomáciai képviseleteken is.

„Szerintem ez nagyon valószínű. Nem kizárt, hogy a véletlen robbanás valami egészen hihetetlen dologról rántotta le a leplet” – véli a volt vezérkari főnök.

Az eddig ellentmondásos palesztin nyilatkozatok nagy titkokat sejtetnek, valamint azt, hogy maguk a palesztinok is tudják, hogy akár merénylet történt, akár baleset, a titkaik lelepleződése már csak idő kérdése. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy – amennyiben merénylet történt – azt igen nagy valószínűséggel belsősök hajtották végre, vagy olyan „külsősök”, azaz olyan, nem a képviselet alkalmazásában álló személyek, akik bejáratosak voltak a nagykövetségre. Bármelyik állítás is az igaz, mindegyikből számos kínos kérdés fogalmazódik meg a palesztin fél felé.

Nem zárható ki, hogy ha merénylet történt, az nem a palesztinok, hanem a nagykövet ellen irányult, és nem politikai, mint inkább üzleti okok húzódnak meg a diplomata meggyilkolásának hátterében, aki korábban Csehszlovákiában, majd Bulgáriában volt diplomata.

(MTI nyomán)