Szerb kutatók szerint háborút akart a Monarchia

A fenti címmel jelent meg nemrégiben a Blikkben egy írás, amely „perdöntő bizonyítékokat” mutat be, hogy az első világháborút valójában már előre tervezte a Monarchia és a világégés kitörésének okai, nem a trónörökös ellen elkövetett halálos merényletben keresendőek.

A cikk első mondata egy hatalmas csúsztatással kezdődik, mégpedig: ,,Bizonyítékokat találtak szerb történészek arra, amit eddig senki sem kezelt tényként: az Osztrák–Magyar Monarchia katonai vezetői tudatosan készültek a háború kirobbantására.’’ Legyünk jóindulatúak, és tegyük fel, hogy a cikkíró tudatlanságból, és nem szándékosan vádolja a Monarchiát a háború kirobbantásával. Tegyük fel, hogy a mondatot inkább úgy értette, hogy ,,eddig senki sem kezelte tényként, hogy a Világháború valódi oka nem a szarajevói merénylet volt.’’

Nem tudom, hogy a cikk írója odafigyelt-e történelemórán nyolcadikban, merthogy már akkor megtanítják az emberfiával, hogy a merénylet csak ürügy volt, és a háború valódi oka az imperializmus. Ezt mindig, mindenki tényként kezelte. Az viszont, hogy a Monarchia egy személyben készült volna a háborúra, nem igaz. Az Osztrák-Magyar Monarchiának igazán semmi oka sem volt arra, hogy világháborút robbantson ki. Nem akart gyarmatokat szerezni, nem akart újabb területeket elfoglalni, mivel így is túl sok nép hazája volt egyszerre. Nem akart a délszlávok rovására sem terjeszkedni, hiszen ha azt akarta volna, akkor a berlini kongresszusnak nem kellett volna szinte könyörögnie a Monarchiának 1878-ban, hogy szállja meg Boszniát. Kénytelen-kelletlen megszállta ugyan, de 1908-ig nem olvasztotta be a birodalomba, és mivel akkor sem kellett egy színtiszta szerb-horvát tartomány sem az Osztrák Császárságnak, sem a Magyar Királyságnak, egy harmadik különálló közigazgatási egységgé vált.

Mindennek ellenére a délszlávok többsége, élükön Szerbiával, minden áron meg akarta szerezni a Monarchia délszlávok lakta területeit, azaz Boszniát, Horvát-Szalvónországot, Dalmáciát, Krajnát, és Magyarország déli részét. Háborúra tehát sokkal inkább a szerbeknek volt szüksége. Nem hiába provokálták tehát a kétfejű sast 1878 óta lázongások szításával Boszniában, agresszív terjeszkedéssel a Balkán-háborúkban, majd végül Princip merényletével.

Ha már itt tartunk: közismert tény, hogy a szerb és az orosz titkosszolgálat keze bőven benne volt a június 28.-i pisztolylövésben. Lehetséges, hogy ez a két titkosszolgálat nem tudott volna róla, hogy ezzel világháborút robbant ki? Csak úgy szórakozásból lövették volna le az egyébként szlávbarát, az OMM trialista átszervezésére törekvő trónörököst? Nyilván nem. Az Antant legalább olyan tudatosan készült a háborúra, mint a Monarchia és Németország.

A Krími háború óta benne volt a levegőben, hogy a ,,Keleti kérdést’’ csakis egy nagyhatalmak közötti háború fogja megoldani. Az 1877-78-as orosz-török háború ideig-óráig csillapította ugyan a kedélyeket, de a Kongresszus bődületesen rossz döntései (ti. a Monarchia megbízása Bosznia megszállásával, illetve Nagy-Bulgária feldarabolása) már olyan feszültségeket gerjesztett a Balkánon, amit ezek a kis népek nem tudtak egymás között megoldani (lásd a Balkán-háborúkat). És még egy érdekesség: ha nincs imperializmus, nincs Keleti kérdés, nincs pánszlávizmus, hanem csak egy merénylet, amit a szerb titkosszolgálat szervez, az még akkor is elég ok egy háborúra. Ennél kevesebbért is háborúztak már sokkal hosszabb ideig is…

A lényeg tehát: egy levél, amelyet véletlenül épp a századik évfordulón találnak meg, véletlenül épp szerb történészek erősebb bizonyíték arra, hogy a háborút a Monarchia akarta, mint az a tény, hogy a merényletet közvetlenül a szerb, közvetetten pedig az orosz titkosszolgálat szervezte, arra, hogy a szlávok akartak háborút?

NM