Tolvajkodik a szerb állam: a délvidéki földelkobzásokról és a gazdákat sújtó sarcról
Azt a lovat ütik, amelyik a legjobban húz – tartja a közmondás. Fokozottan igaz ez Szerbiában, ahol csak a délvidéki magyar községek földműveseire sújt le a törvény szigora: a szerb állam el akarja kobozni a földeket a ki nem fizetett beteg- és nyugdíj biztosítási adósságok miatt. Volt egy időszak, amikor nem volt kötelező a biztosítás, s mivel nem volt miből, sokan nem is fizettek. Most viszont 120 százalékos uzsorakamattal követelnek tőlük átlagban 10 ezer euró feletti összegeket – mégpedig ötnapos fizetési határidővel.
Az óbecsei községben több mint ezer család kapott fizetési felszólítást, köztük a péterrévei Berkes Károly.
Azoknak is fizetni kell, akik nem is a földből élnek – mondja az ugyancsak péterrévei Zórád Zoltán.
A problémára elsőként a Magyar Remény Mozgalom (MRM) hívta fel a figyelmet. László Bálint pártelnök szerint különbséget kell tenni és a kistermelők meg a nagygazdák között.
– Teljesen etikátlan eljárás. Ezzel próbálják tönkretenni azokat a magyar gazdákat, akik a földből élnek. Határozzanak meg egy olyan életszerű határt, amely megszabja, hogy hány hektár alatt nem számít önálló gazdaságnak egy-egy polgár tulajdona. Ez egy 5-10 hektáros érték kell, hogy legyen, mivel ennél kevesebb földből nem lehet profitot termelni. Nem fogadható el, hogy az állam vállalkozóként kezelje ezeket az embereket.
A VMSZ parlamenti képviselői az üggyel kapcsolatban kérdést tettek fel a földművelésügyi miniszternek, aki azonban eddig nem válaszolt nekik. Fremond Árpád elmondta, a VMSZ most írásban kéri a minisztériumot a probléma megoldására, illetve azt kérdik, hogy szűkebb Szerbiában van-e példa földelkobzásokra, s ilyen szigorra?
Németh Ernő – Kossuth Rádió nyomán T. T.
