Az Alkotmánybíróság lefejezte az MNT-t, a délvidéki félkarú nyomorékot
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) vezetőségének állásfoglalása szerint a nemzeti tanácsokról szóló szerbiai törvény Alkotmánybíróság által frissen megnyirbált változata immár a személyi elvű
(perszonális) autonómia legalapvetőbb követelményeit sem elégíti ki. Szerbia ezzel a szerzett kisebbségi jogokat csorbítja. Noha az Alkotmánybíróság még a múlt héten, 2014. január 16-án közzétette döntését, a délvidéki magyar média hétfőig hallgatott. Mindez nem véletlen, hiszen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által kormányzott Magyar Nemzeti Tanács (MNT) számára komoly fejtörést okozott, miként magyarázza ki az összeomlást. Tették ezt úgy, hogy sima „pofonként” értékelték ezt a korszakváltó döntést.
– A tájékoztatás területén az MNT ezentúl nem veheti át az alapítói jogokat a magyar nyelvű média felett. Az új döntés összhangban áll azzal a törvényes előírással, amely kimondja, hogy pl. az önkormányzatok sem lehetnek a médiumok alapítói. A továbbiakban az MNT-nek nem lesz joga igazgatókat és vezető beosztású tagokat javasolni a tájékoztatási eszközök élére.
– Tulajdonképpen az oktatás terén vonták meg az MNT-től a legtöbb szerzett jogot. Ezentúl nem lehet kiemelt jelentőségű oktatási intézményt kijelölni, nem lehet alapítói jogokat átvenni. Magyarán: megszűnik mindenféle beleszólási jog és pozitív kivételezés a magyar képzés kapcsán. Ugyanúgy érvényes ezen a területen is, hogy intézményvezetőket nem javasolhat többé a testület.
– Az MNT vezetése erre úgy reagált, hogy „nagy eredmény” a művelődés és kultúra számára, hogy „érintetlenek” maradtak az ide tartózó jogszabályok. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a kulturális egyesületek túlnyomó többsége tisztán magyar összetételű, ráadásul nem tartományi vagy köztársasági alapítású, így az államnak beleszólási joga sincs azok vezetésébe és működésébe. Azonban, példának okáért, a Szabadkai Népszínház igazgatói posztjára az MNT ezentúl nem javasolhat saját jelöltet, de még a színmagyar Újvidéki Színház esetében is alkotmányellenes a beleszólása.
– A nyelvhasználati jogok kapcsán tett kijelentések szintén nevetségesek, hiszen ezen a területen egyébként sem rendelkezik az MNT különösebb jogosítványokkal, amit maga az MNT illetékes bizottsága is elismer.
Az MNT legveszélyesebb félremagyarázása szerint az eddig kiemelt jelentőségűvé nyilvánított intézmények és az MNT által gyakorolt alapítói jogok mellett működő intézmények és tájékoztatási eszközök esetében a helyzet változatlan marad. Ez igaz, de csak addig, amíg le nem jár egy-egy igazgató vagy igazgatói tanács, bizottság megbízatása. Az új kinevezések során ugyanis az Alkotmánybíróság döntése következtében az MNT joga a javaslatokra, ajánlásokra és jóváhagyásokra megszűnt.
A nemzeti tanácsok ezzel kibelezésre kerültek. Az MNT eddig is csupán a perszonális autonómia félkarú nyomorékja volt, de az új döntés által le is fejezték. Mostantól semmi más szerepe nem marad ennek a testületnek, mint hogy a Magyarországról érkező támogatások egyszerű továbbosztója, közvetítője legyen. Persze, ennek a lehetősége is megkérdőjeleződött azzal, hogy az Alkotmánybíróság törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel.
A kisebbségi autonómia arról szól, hogy a nemzeti közösség dönt a saját nemzettársainak kérdéseiről, amihez az állam anyagi támogatást és megfelelő jogi környezetet biztosít. Az MNT esetében erről mostantól nem beszélhetünk! A Magyar Nemzeti Tanács a továbbiakban arra fog szolgálni, hogy a tíz-húsz főállású alkalmazott megkapja a szerb államtól járó fizetését, és valamilyen látszattevékenységet produkáljon a félrevezetett nyilvánosság felé.
Mi a teendő az MRM szerint?
Az oktatás a délvidéki magyarság sorsdöntő kérdése. A magyarság megmaradása a Délvidéken nagy mértékben ettől függ. A Magyar Remény Mozgalom programjának egyik sarkalatos pontja az önálló magyar oktatási rendszer kialakítása az óvodától az egyetemig. Annak indokoltságát, amit az MRM már többször szorgalmazott, most a tények is alátámasztották: csakis és kizárólag egy elkülönült intézményrendszerben működhet a magyar oktatás. Az MNT-nek továbbra is megmaradna a joga ahhoz, hogy alapítója legyen akár iskoláknak is. A szerb állam így nem szólhatna bele a káderpolitikába, egyúttal támogatnia kellene anyagilag az iskolák fennmaradását (az egyházi iskolák példájára). Az MRM szerint a vegyes iskolarendszer megszüntetésével, a magyar osztályok kiszervezésével és azon belül a szerb nyelv oktatásának kielégítő biztosítása mellett, nemzettudatában erős és büszke, magasan képzett és versenyképes tudással rendelkező, határozott és önbizalommal teli magyar diákok kerülhetnek ki az iskolapadból. Az MRM rendelkezik a javasolt új rendszer gyakorlati megvalósítására vonatkozó konkrét elképzeléssel.
Lépni kell, amíg nem késő, hiszen kezdik kihúzni a lábunk alól a talajt!
A Magyar Remény Mozgalom nevében,
László Bálint elnök
Szabadka, 2014. január 21.
