A tüdőfibrózisról
Mit kell tudni a tüdőfibrózisról, melynek előfordulási gyakorisága a különféle környezeti ártalmaknak köszönhetően egyre nő?
Fibrózisnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során egy szerv (tüdő, máj, vese) saját szövetállománya elpusztul, s az elpusztult szövetek helyét érszegény, zsugorodásra hajlamos kötőszövet veszi át. A tüdő, azaz tüdőfibrózis esetén ez sajnos ez a folyamat azzal jár, hogy vitálkapacitás (a maximális belégzés és kilégzés térfogatának különbsége) erősen lecsökken. A tüdőfibrózis okai
A tüdőfibrózis egyik kiváltó oka lehet szálló por belégzése (tipikusan ilyen a bányászok, kőcsiszolók, fogtechnikusok foglalkozási betegsége, az antrakózis és a szilikózis). Emellett okozhat tüdőfibrózist egyes gyógyszerek használata (ilyen a szívritmus-szabályozók egyik fajtája, de van ilyen kemoterápiás szer is), de járhat ilyen következménnyel a tüdőt ért sugárzás is.
A tüdőfibrózis lehet autoimmun betegség vagy szarkoidózis tüdőszövődménye, de előfordulhat az is, hogy kiváltó oka kideríthetetlen. Az mindenesetre ismert, hogy a dohányzás mindig rontja a beteg állapotát.
Tünetek
A tüdőfibrózis tipikus tünete, hogy a beteg fulladásérzéssel küzd, rossz lesz az oxigén-ellátása, ettől lilává válhat az ajka, a körmök tája. Sokat, szárazon köhög, a terhelést (futást, lépcsőn járást) nem bírja. A beteg jellemzően ezekkel a panaszokkal fordul orvoshoz, a szakember pedig a tüdejét meghallgatva tüdőgyulladásszerű hangot hall. Bár a páciensnek nincs láza, mégis antibiotikus kezelést kaphat, ami nem javít az állapotán.
Diagnózis
A betegről első körben mellkasröntgent készítenek, amikor pedig ezen a képen fibrotikus-hálózatos rajzolat látható, felvetődik a tüdőfibrózis diagnózisának lehetősége. A részletes kivizsgálás már tüdőgyógyászati osztályon történik: itt légzésfunkciós vizsgálatokat végeznek, amellyel megmérhető, ha a tüdő kapacitása beszűkült, a gázok diffúziója csökkent (ennek oka, hogy a tesztgáz nehezebben jut át a léghólyagokból a keringésbe a megvastagodott fal miatt.) A pontos diagnózis felállításához szükség lehet CT-felvételre és hörgőtükrözés során tüdőszöveti mintavételre is. Ezek alapján lehet megmondani, hogy a tüdőfibrózis sokféle megjelenése közül pontosan melyikről van szó.
Megelőzés
A tüdőfibrózis megelőzése érdekében a poros munkahelyeken be kell tartani a munkavédelmi előírásokat, kerülni kell a szennyezett levegőn tartózkodást, a dohányzást.
Kezelés, gyógyulási esélyek
Kezelésére szteroidot, vagy annak hatástalansága esetén egyéb, az immunrendszert befolyásoló szereket adnak. Súlyosabb betegeknél emellett oxigénpótlására is szüksége lehet. A betegség kimenetele változó, a legtöbbször visszafordíthatatlan szöveti elváltozásról van szó, ami miatt évekig, évtizedekig tartó gondozást igényelnek a betegek. A pácienseknek rehabilitációra is szüksége lehet, ennek részeként inhalációs kezelések és légzésjavító torna jöhetnek szóba.
Szövődmények
A tüdőfibrózis miatt a szív jobb felének terhelése nő, a tüdőkeringésben magasabb lesz a vérnyomás, ami szívelégtelenséghez vezethet.
(hazipatika.com nyomán)
