FRISSÍTÉS: 15 órája a hó fogságában – Olvasónk megdöbbentő helyszíni beszámolója a hó fogságából
TÉVEDTÜNK, ZSOLT MÉG MINDIG AZ AUTÓJÁBAN VESZTEGEL, KB 15 ÓRÁJA, LEGFRISSEBB HELYZETJELENTÉSE ALÁBB.
Szerkesztőségünkbe 1:54-kor érkezett az első levél, amelyet Kokrehel Zsolt olvasónk küldött, és amelyben mobiltelefonja segítségével leírja helyszíni beszámolóját a hó fogságából.
Az otthonától csupán néhány száz méterre fennakadt olvasónk folyamatos beszámolója betekintést enged, hogyan is éli meg valaki ezt a szörnyű, kiszolgáltatott helyzetet. Rögtönzött tudósítónk utoljára reggel 7 órakor jelentkezett. Mivel információink szerint azóta kiszabadították az úton rekedt autósokat, így reméljük az „élményeit” megosztó olvasónk jól van és azóta otthon, családja körében pihen.
Most 01h 18p van.
Lassan 2.5 órája ücsörgőm az autóban 1800 méterre a topolyai lehajtótól a hófedte autóúton.
Majdnem hazaértem. 350 km autóztam hazafele. 6 km-rel az otthon melegétől megállt a kocsisor. Majdnem sikerült.
Amikor Horgosnál átértem a határon, megkérdeztem az AMSS diszpécserét járható-e az út Topolyáig. Azt mondta igen, fennakadás csak Feketics előtt van egy kamion miatt. Ok, elindultam. Az oromi felüljáróig semmi jele hófúvásoknak. Onnan lassan egyre több hó volt az úton. Előttünk az úton hókotrók mentek, szuper – gondoltam én, biztos az út előttünk. De Žedniknél szépen lekanyarodtak. Az autókat pedig továbbengedték.
Előttem vagy 100 méterrel a kocsisor elején egy rendőrkocsi kék rotációval vezette a sort. Nézem a navigációt. Meg 2.5 km, 2.2km … Lassul a sor. Jaj csak a léjárót érjem el, Topolyara majdcsak bejutok. 1900m mutatja a navigáció, hazáig picivel több mint 6 kilométer. Lassan araszolunk. 1800 méter, megálltunk.
Vajon megyünk tovább? Nem mozdul a kocsisor. Az ellenkező irányban Szabadka fele sincs forgalom. Sötét van. Süvít a szel, az autó ablaküveget homokszemek ostromoljak. A szél annyira erős, hogy ringatja az autót. Van forgalom az ellenkező sávban. Mi nem mozdulunk. Semmi sem mozdul. Hókotró sárga rotációs lámpáját sehol sem lehet látni a sötétben. Itt ragadtam. A helyzet egyre rosszabb. A kocsik között a szél hótorlaszt csinál. Ez nem jó. Nem fogjuk tudni átgazolni autóval ha sokáig itt fogunk állni. De úgy néz ki itt kell éjszakáznom a kocsiban és várni a felmentő hadsereget.
Ilyen is csak Szerbiában történhet meg, hogy 20-30km-es szakaszon nem tudnak megküzdeni a hóval.
Jé, egy hókotró (építőipari földmunkagép – greder) Lassan jön a szalagkorlaton túl, Újvidékek irányába elmegy. Ez vagy egy órája volt. Azóta csak a szel süvít, hószemek verik az ablakot. Semmi sem történik. A szel egyre erősebb. Itt ragadtam. Nézem Topolya fényeit, kezeimet hiába nyújtom, nem erem el. Az autóban hideg van. Néha melegítek egy kicsit, meg szerencsém, hogy nem vagyok fázós. A hőmérő -7C fokot mutat. Aludni nem szabad. Majd csak reggel lesz, csupán 4 órát kell kibírni, hogy világosodjon. Ez a fránya 1800 méter annyira hiányzott. Olyan kevés, de most megtehetetlen távnak tűnik. Lassan minden kocsi leoltja fényeit, elzárja a motort, spórol az üzemanyaggal.
Sajnos képet nem tudok ilyen sötétben mellékéli. Ha kiszabadítanak bennünket, akkor majd folytatom tovább.
Önök exkluzív helyszíni tudósítást olvastak valós résztvevőtől. Elnézést kerek az ékezethiányokért és a hibakert, de ez a tudósítás mobilról lett megírva. Jó éjjt mindenkinek.
2:20 Új kapcsolás a helyszínről, halljuk tudósítónkat:
Sárga rotációs fények a visszapillantó tükörben. Valami jön az ellenkező sávban. Egy hókotró a szalagkorláton túl. Elmegy. Jön a kék rotáció, egy rendőr Punto diadalittasan elmegy. A mögöttem álló osztrák táblás kocsi sofőrje hószúfénnyel akar jelezni neki. Semmi reakció. Meg egy kék rotáció. Jön, mind közelebb. Egy tűzoltó kocsi. Megdöbbenek. Mit a fenet akar itt egy tűzoltókocsi, nem tűz van emberek. Hó van, halihó. Megint villogott a hátam mögött lévő kocsi fénye. Senki sem reagál. Meg egy kék rotáció. Nagyon lassan közeledik. Araszol. Lehet teát osztanak ? Talán mentőkocsi! Majd kiderül, ha ideér. Én bizony ki nem megyek, mert nyakig ér a hó, a kocsit pedig nem hagyhatom itt. Csak vizes lehetek. Ha segíteni akarnak jöjjenek ide ők. Forgalom van a másik savban. Pár autó elsuhan Szabadka fele.
04:20 Újra kapcsoljuk helyszíni tudósítónkat:
A helyzet csak rosszabbodott. Az előttem levő kocsi és az enyém között mar akkora hótorlasz van, amekkora nem hiszem, hogy át tud az autó szakítani. Közben az ellenkező savban párszor elment a hókotró. Hátsó szomszédom hiába villogtatta a hosszú fényt. Sajnos nincsen kedvem kimenni hozzá, hogy elmagyarázzam neki ez itt Szerbia és nem Ausztria. Maradjon beken, majdcsak kiszabadítanak bennünket úgy déli 12 óra körül. Sajnos nem tudom megírni szomszédaim véleményét a helyzetről, mert senkinek sincs kedve átmenni a másikhoz.
Meg szerencse, hogy nem vagyok klausztrofóbiás. Sötétben, egyedül, süvítő szélben. Úgy érzem magam mint egy kísérleti tárgy a szélcsatornában, melyet ottfelejtettek. Most van idom megfigyelni az aerodinamika törvényeit. Eszembe jut Bernuoli törvénye és Reiynolds állandója. Ez maradt meg bennem a fluidok mechanikájáról tanultakból.
Még másfél óra és világosodik. A kék rotációs autó, meg csak most ér ide. Ez is egy tűzoltó kocsira hasonlított a felhőgomolyban. Miért állt eddig ott messze mögöttem?
Sajnos nem látok semmifele mozgolódást és erőfeszítést az út karbantartok részéről, hogy kiszabadítsák ezt a pár tíz autót és utasát. Majd reggel, ha majd felébred a nappali váltás. Csak semmi pánik Uraim! Türelem hókotrót (vagy tankot) terem.
Felteszek egy kérdést, hátha tud valaki róla valamit:
Topolyan fel van állítva az éjjel-nappal működő válságstáb? Tesznek valamit vagy csak informáltak a lakosságot arról, hogy akinek nem feltétlenül szükséges, az ne kelljen útra. Vajon az a várandós kismama el fog jutni a szülészetre? Jó kérdés.
Helyszíni tudósítónk következő bejelentkezésekor már képpel is tud majd szolgálni – addigra megvirrad az átvirrasztott éjszaka után.
7:02 A helyzet várakozó álláspontú.
13:25 Kedves mindenki.
Sajnos elmaradt a további élménybeszámolóm, mivel sokan hívtak, sokakat hívtam. Nem volt időm. Egy epilógust majd írok azért otthonról. Még mindig az autópályán vesztegelünk (kb 30 autó és 3 busz, amit látni lehet). A topolyai válságstáb mindent megtett amit tudott, de csak most ért ide a segítség. Némely dolgokra nem tudtak kihatássál lenni, de embert megerőltető dolog ilyen körülmények között menteni. A szél és a fagyott hónak az arcba csapódása olyan, mint a homokozás, az acél felületkezelése acélos csillogásig festés előtt. Megjöttek a felmentők. Most erre kell figyelnem. Nincsen sok idő. Nemsokára sötétedik, nem szeretne senki sem itt éjszakázni még egyszer. Az üzemanyag is sokaknál elfogyott mar regén.
16:00 – Végre Topolya – otthon 17h vesztegzár után. Meg lettem mentve.
Kokrehel Zsolt