Amikor a lélek megbetegíti a testet
Tudományosan igazolt tény, hogy nagyon sok súlyos betegség hátterében lelki okok húzódnak meg, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegségek gyógykezelésében az esetleges lelki problémák feltárása.
Gyakran találkoznak a családorvosok is, szakorvosok is olyan betegekkel, akiknek komoly panaszaik és/vagy tüneteik vannak, segítségre szorulnak, mégsem lehet a hagyományos orvosi módszerekkel, megközelítéssel megmondani, hogy mi pontosan a bajuk. Ilyenkor sok esetben kiderül, hogy a tünetek hátterében nem vagy nem csak egy testi betegség áll, hanem valójában valamilyen lelki probléma betegíti meg a testet, és okoz pszichoszomatikus tünetetek.
A pszichoszomatika részben egy betegségcsoport, a lelki okokra visszavezethető testi betegségek egy csoportja, másrészt pedig egy szemlélet, egyfajta holisztikus szemlélet, ahol az embert egyben látják, egy komplex kezelés eredményeként tartják meggyógyíthatónak. Magát a betegséget pedig egy komplex zavarnak tekintik, ami nem más, mint az emberi működés egyensúlyának zavara különböző tünetetekkel.
Az európai lakosság mintegy 40 százaléka küzd valamilyen lelki problémával, és minden második embernek van valamilyen pszichoszomatikus betegsége.
Ha a teljességre, az emberi közelségre és az ember középpontba helyezésére sikerül helyezni a hangsúlyt a gyógyításban, akkor hatékonyabb és jobban működő egészségügyet, valamint a saját egészségükben és betegségükben egyaránt kompetens betegeket lehetne nyerni. A korszerű orvoslás az, amikor a szakember szövetségre tud lépni a beteg öngyógyító mechanizmusaival, ehhez pedig az kell, hogy egyénre szabott, személyközpontú és a beteg érdekeit, elvárásait kielégítő orvoslás alakuljon ki.
Azt kell elérni, hogy a lelki okok miatt beteg emberek a megfelelő ellátást kapják meg. Fontos lenne, hogy már a családorvos el tudja dönteni, hogy a páciensnek lelki betegsége van, vagy lelki okokra visszavezethető testi betegsége vagy tisztán testi betegsége.
A viszonylag túlterhelt családorvosi rendszerben, ahol néha csak 6-7 perc jut egy páciensre sokszor nincs is alkalmuk észrevenni a lelki problémákat. Világszerte jellemző, hogy például a depressziót is csak 30 százalékban ismerik föl a családorvosok.
Pedig számos betegség hátterében, bizonyítottan lelki okok (is) állhatnak, ilyen például a fekély, az asztma, az irritábilis bélszindróma. Amennyiben kiderül, hogy a betegség mögött nem vagy nem csak lelki okok állnak, a családorvos a beteget pszichológushoz, pszichiáterhez irányíthatja. Ilyenkor viszont a betegek többsége is „stigmatizáltnak” érzi magát, nehezen fogadja el, hogy valójában lelki gyógyulásra van szüksége a testi egészséghez. Még mindig makacsul tartja magát több előítélet a pszichiáterekkel kapcsolatban, pedig ők valójában nem csak súlyos mentális betegekkel foglalkoznak, hanem a problémákkal küzdő, lelki betegség felé sodródókkal is.
(hetivalasz.hu nyomán)
