Továbbra is forradalmi állapotok Bosznia-Hercegovinában
Hétfőn is folytatódtak a tüntetések Bosznia-Hercegovina több városában. Szarajevóban elővigyázatosságból kiürítették az államelnökség épületét, Mostarban pedig betiltották a demonstrációt.
A szegénység és a munkanélküliség magas, 45 százalékos aránya miatt csalódott emberek a múlt hét elején vonultak utcára az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta felében. Az elégedetlen lakosság a helyi vezetők mellett a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetőinek leváltását is követeli. A tíz regionális kormányfőből négy már lemondott, ahogy a boszniai rendőrfőnök is.
Az ország háromtagú elnökségének horvát tagja, Željko Komsić a helyi média jelentése szerint már fontolgatja lemondását. A bosnyák tag, Bakir Izetbegović úgy véli, erre semmi szükség, Nebojša Radmanović, az elnökség szerb nemzetiségű tagja pedig nem jelent meg a munkahelyén.
Annak ellenére, hogy a tüntetések alapvetően nem politikai okokból törtek ki, sokan úgy vélik, rendkívüli választások kiírásával lehetne javítani a helyzeten. Bosznia-Hercegovinában egyébként októberben rendeznek parlamenti választásokat.
A boszniai események nem maradtak visszhang nélkül, az eseményeket Belgrád és Zágráb is élénk érdeklődéssel figyeli. Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak az elnökét Belgrádba rendelte Szerbia miniszterelnök-helyettese, hogy az előbbi terület biztonságáról és stabilitásáról tárgyaljanak. Zoran Milanović horvát miniszterelnök pedig a hét végén Mostarba látogatott, ahol kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovinának mielőbb meg kell kezdenie a közeledést az Európai Unióhoz, ő maga pedig amellett fog kiállni, hogy az ország számára egyértelmű „európai perspektívát” kínáljon az unió.
Aleksandar Popov szerb politikai elemző úgy fogalmazott, hogy Szerbia és Horvátország is attól tart, hogy „a bosznia-hercegovinai események átszivárognak hozzájuk, mert a helyzet sem Szerbiában, sem Horvátországban nem idilli, ha a gazdaságról van szó. Éppen ez a roppant szegénység váltotta ki a boszniai eseményeket is”. Hozzátette azt is, hogy a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetért a nemzetközi közösség a felelős, „hiszen a daytoni szerződés óta Bosznia-Hercegovinában volt egy főmegbízott, akinek olyan felhatalmazásai voltak, amelyek meghaladják a diktátorok hatáskörét is”.
A tiltakozások a múlt kedden Tuzlában kezdődtek, ahol az emberek a helyi gyárak és üzemek bezárása ellen tiltakoztak és a helyi vezetőség lemondását követelték. Szerintük a vezetés nem törődött a privatizált vállalatok csődbe jutásával és a mintegy 10 ezer munka nélkül maradt emberrel, akik már 54 hónapja nem kaptak fizetést.
MTI nyomán T. T.
