Kétes eredmények: beszámolót tartott Szabadkán a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság korábbi elnöke
Amíg nincs intézményesítve a kisebbségek kulturális és politikai képviselete, amíg a többségi politikai képviselet nem tekinti partnernek a magyar kisebbséget, addig minden törekvés csupán „irodalmi dolgozattá süllyed le” – hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság korábbi elnöke hétfőn Szabadkán.
Glatz Ferenc a testület eddigi munkáját ismertető sajtótájékoztatón ezt azzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság kutatásainak és az elért eredményeknek szerinte intézményesített formát kell kapniuk.
Kifejtette, hogy „amíg a magyarság mint kisebbség a szomszédos államokban nem nyeri el azokat az autonómiajogokat és -típusokat, amelyek megnyugtatóan állítják egy munkaasztalhoz a románokat, szerbeket, magyarokat, addig nincs közös munka”.
Kocsis Károlyt, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának új elnökét is bemutatták. Kocsis – aki a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézményének igazgatója –, hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság az adatgyűjtés és -rögzítés intenzív fázisában tart, az ősszel lesz ugyanis a második világháborúban a Délvidéken a magyar civil lakosság ellen elkövetett bűncselekmények 70. évfordulója.
Újságírói kérdésre a VMSZ elnöke, aki szintén jelen volt az eseményen, elmondta, hogy a március 16-i szerbiai előre hozott választásokat követően a szerb kormány várhatóan már első ülései egyikén hatályon kívül helyezi azt a második világháborús határozatot, amely kollektív háborús bűnösnek mondta ki három vajdasági település – Mozsor, Zsablya, Csúrog – civil lakosságát. Ezt a ,,várhatóant” már hallottuk P. Istvántól, méghozzá nyáron, a csúrógi magyar-szerb elnöki főhajtáson. Igaz, akkor pár nap határidőről volt szó, de úgy látszik, ezt is sokan próbálják elfelejtetni. Ki hisz már nekik?
MTI nyomán T. T.
