A magyar nyelvhasználat korlátozásával nincsen probléma
Vasárnap az ukrán parlament egyik legelső döntése az volt, hogy visszavonta az 2012 augusztusában hatályba lépett a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó nyelvtörvény. Sajnálatos, hogy ez egyelőre sem a hazai liberális megmondóembereket sem a magyar kormányt nem zavarja.
A hivatalos nevén a Nyelvpolitika alapjairól szóló törvény azon közigazgatási egységek határain belül, amelyekben a lakosság legalább 10 százaléka anyanyelvének tekinti a kisebbségi vagy regionális nyelvnek minősített nyelvek valamelyikét, lehetővé tette az anyanyelven történő minden szintű oktatást, a személyneveknek anyanyelven történő feltüntetését, a hivatalos ügyek anyanyelven történő intézését, a bíróságokon való anyanyelvhasználatot és előírta bármilyen nyelvi korlátozás tilalmát az írott és elektronikus médiában.
Martonyi hallgat
Martonyi János az első között üdvözölte, Julia Timosenko szabadon bocsátását és visszatérését az ukrán politikai életbe. A magyar külügyminiszter vasárnapi közleményében emlékeztet: „ezzel pont került az Európai Unió által következetesen szorgalmazott hosszú folyamatra. Martonyi János reményét fejezi ki, hogy ez a fejlemény is hozzájárul a demokratikus, az emberi jogok és a jogállamiság elveit maradéktalanul tiszteletben tartó, gazdaságilag prosperáló és területileg egységes Ukrajna megszilárdulásához”
A magát magyarnak nevező külügyminiszter azonban a magyar kisebbség nyelvhasználatának korlátozása ügyében egyelőre nem tartotta fontosnak, hogy megszólaljon.
A Jobbik vasárnap már lemondásra szólította fel Martonyi János külügyminisztert, mert a párt véleménye szerint nem képviseli az ukrajnai válság idején a kárpátaljai magyar közösség érdekeit.
Hallgat a balliberális oldal is
A máskor olyan harcos jogvédő balliberális oldalt sem különösebben hatotta meg az ukránok döntése. Róluk azonban már régóta tudjuk, hogy hidegen hagyja őket a magyar kissebség sorsa.
A hónapokon át tartó kijevi tüntetések alatt egymást túllicitálva emelték fel szavukat a nyugat-barátnak gondolt tüntetők védelmében. A kárpátaljai magyarok sorsa azonban láthatóan hidegen hagyja őket.
A Svoboda áll a nyelvhasználat korlátozása mögött
A nyelvtörvény visszavonása elsősorban oroszellenes, és mellékesen értelemszerűen magyarellenes is. Ez persze korábban is egyértelmű volt, hiszen az ukránok szemében a közel nyolcmilliós orosz kisebbség jelenti a nagyobb problémát, azonban kétségtelen, hogy a törvény visszavonása minden ukrajában élő kissebség, közöttük a magyarok ellen is szól.
A gyakorlatban a döntésnek csak szimbolikus jelentősége van, ugyanis a nyelvtörvényt nem hajtották végre. Viszont jól jelképezi, hogy milyen sorsot szánnak az Ukrajnában élő kissebségeknek is Svobodások, akik már számos magyarellenes támadást is végrehajtottak.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke szeint viszont most minden nacionalista irányba fog kilengeni, és ennek veszélyeztetettjei vagyunk.
Úgy vélte, a volt nacionalista ellenzék a Régiók Pártjából átállókkal nacionalista többséggé alakult át, és módszeresen semmisíti meg a Janukovics-rezsim emblematikus törvényeit.
alfahir.hu
