Nincs alternatíva: csak a 14. számot érdemes bekarikázni!
Az utóbbi hetekben sokat írtunk a magyar alternatíváról, de rá kellett jönnünk: olyan valójában nem is létezik. A délvidéki magyarság túlélésére immár csak egy megoldás kínálkozik: a 14. számú lista, a Nemzeti Közösségek Listája! Elsősorban azért, mert a korrupciótól és a bűnözéstől teljesen mentes, idealizmusból, nemzetszeretetből politizáló Magyar Remény Mozgalom (MRM) az említett szövetség kulcsfontosságú tagja. Ez önmagában véve garancia arra, hogy a 14-es lista – amennyiben elegendő szavazatot kap – a lehető legnagyobb elszántsággal és lendülettel képviseli majd az itteni magyarság érdekeit.
A VMSZ semmiképpen sem tekinthető magyar alternatívának. A szerb színekben kampányoló érdekpárt a választások után azokkal lép szövetségre, akik szenvedést okoztak a délvidéki magyaroknak, akik miatt fiataljaink egy részét balkáni frontokra hurcolták, rengeteg bajtársunk pedig az emigrációt választotta, miközben számos magyarlakta várost és települést szerb menekültek lepték el.
A VMSZ azt állítja, azért szövetkezik az átvedlett radikálisokkal, mert ellenzékből nem tudja elég jól képviselni az itteni magyarságot, ezt csak a hatalom részeként képes megtenni.
Ez az állítás azonban pár mondattal megcáfolható. A VMSZ már volt a szerb hatalom része, mi több, 2001-ben a VMSZ akkori elnökét a miniszterelnök-helyettesi székbe ültették. És attól jobb lett az itteni magyaroknak? A választ mindannyian tudjuk. Az élet minden területén megmaradt a velünk szemben alkalmazott pokoli kettős mérce. A délvidéki magyarok azóta is megkülönböztetésnek vannak kitéve a foglalkoztatás terén (is). A többségi nép fiai büntetlenül verhetik és terrorizálhatják nemzettársainkat. A délvidéki magyarok száma a VMSZ hatalmi szereplése óta, mint tudjuk, 40 ezerrel csökkent. Az itteni magyarság legnagyobb része súlyos nyomorban él. A szerb tárasadalom továbbra is kollektív bűnösként kezel bennünket. És még sokáig lehetne sorolni a VMSZ hatalmi és ellenzéki munkájának rothadó gyümölcseit.
Portálunk ennek ellenére maximálisan korrekt módon viszonyult a VMSZ-hez. A vele szemben megfogalmazott kritikáinkat bizonyítékokkal, érvekkel, idézetekkel támasztottuk alá. Azt reméltük, ezzel segítünk neki, hogy szembesüljön a hibáival és legalább megpróbálja korrigálni azokat, valamint jóvátenni az általa elkövetett igazságtalanságokat (hadd ne használjak egy megfelelőbb kifejezést), s netán megtisztítani a sorait. Sajnos ebből semmi sem valósult meg.
A VMSZ választási programja sértés a tisztánlátó magyarok számára. Konkrétumokat nélkülöző, üres közhelyektől hemzsegő, Szerbia bizonytalan uniós tagságára épülő üzeneteket tartalmaz. Ebből kifolyólag a Bátran de felelősséggel! jelmondat helyett a „Gyáván, de felelőtlenül!” mottó lenne talán az igazi.
A 14. lista délvidéki magyarságra vonatkozó programcéljait minap összevetettük a VMSZ tételeivel. Ebből mindenki láthatta ki az, aki hajlandó nyíltan felvállalni a magyarság megmaradásához és boldogulásához szükséges küzdelmet, ki az, aki tudja melyik az egyetlen helyes út, és a legnagyobb megpróbáltatások árán is végigjárná ezt az utat.
A DélHír Portál sajnos az egyetlen szabad délvidéki magyar médium. Az összes többi a „gyávák és felelőtlenek” kezén van. Ennélfogva a vasárnapi választás sajátos próba lesz a délvidéki magyar átlagpolgárok számára (is). Elválik, hány nemzettársunkat tudja két évtized után is félrevezetni ugyanaz az az erő (amely most ráadásul magával a „fekete ördöggel” is szövetkezni fog). Azt is megtudjuk, hogy a DélHírt leszámítva, a többi magyar médium által nagyjából zárlat alá helyezett 14. lista üzenetei ilyen rövid idő alatt mennyire tudtak eljutni a polgárokhoz.
Egy biztos: a portálunkon nem múlott.
A szerb pártokra (beleértve a VMSZ-t) leadott voks – kidobott szavazat! Egyedül a 14. számú listára érdemes szavazni. Ezt minél többen fogták fel, annál jobb lesz a délvidéki magyaroknak.
F. L.
