Mit „tett le az asztalra” az MRM? (2.)

Az előző részben a magyar nyelv egyenrangú használatáról, illetve az MRM e téren vívott küzdelméről és eredményeiről szóltunk. Ezúttal a közbiztonságé a főszerep.    

Nyugodtan elmondható, hogy ebben a pillanatban (sőt, létezése óta) az MRM az egyetlen politikai szervezet Délvidéken, mi több, egész Szerbiában, amely nyíltan síkra száll a többnemzetiségű polgárőrség bevezetéséért.

Nyilvánvaló, hogy a szerb rendőrségből és bíróságokból hiányzik a szándék, hogy erélyesen (vagy egyáltalán) fellépjenek a soviniszta indíttatású, magyarellenes bűncselekmények elkövetői ellen. Ami pedig az egész itteni lakosságot veszélyeztető jelenségek kezelését illeti, a rendőrség szinte teljes impotenciát tanúsít. Különben mivel magyarázható például az a tény, hogy Újvidék ma hivatalosan is a legveszélyesebb város az országban? A rendőrök számának növelése óta is lángolnak az újvidéki utcák és tombol az erőszak. Számos más délvidéki városban és településen is hasonló a helyzet.

Mivel az MRM ellenzéki párt létére nincs döntéshozatali helyzetben (csak a választópolgárok hozhatják olyan szituációba), egyelőre annyit tehet, hogy rámutat minden magyarellenes erőszakos cselekedetre és az általános közbiztonság folyamatos romlására, valamint ebből kifolyólag a polgárőrség bevezetésének szükségességére – sajtótájékoztatók, közlemények és az ország vezetőihez intézett nyílt levelek révén. Az MRM megalakulása óta rendszeresen folyamodott-folyamodik ezekhez a módszerekhez.

Az előítéletes szerb társadalom egy része az MRM által hangoztatott tények súlya alatt, ha nem is eléggé, de kezd úgymond megpuhulni ezt a kérdést illetően. Nem csoda, hiszen egyértelmű, hogy a közbiztonság javításáért tett eddigi intézkedések (?) csődöt mondtak.

Az MRM kétnyelvű sajtótájékoztatót és lakossági fórumot szervezett Szabadkán, amelyen bemutatta az anyaországban működő polgárőrség tagjait és egy jogászt is megszólaltatott, aki szaktekintélynek számít ezen a területen.

A fentiek mellett az MRM egyes tagjai néhány délvidéki településen részt vettek a polgárok éjszakai járőrözéseiben, amelyeknek köszönhetően azokon a helyeken jelentősen csökkent a betörések száma.

Persze, egy jól szervezett polgárőrség működtetéséhez az állami szervek támogatására lenne szükség. A politikusok (köztük sajnos délvidéki magyarok is) érthetetlen módon akadályozzák a szóban forgó kezdeményezést.

Nem marad más hátra, mint tovább küzdeni.

Az alábbi idézetek (csakúgy mint az előző, nyelvhasználatról szóló szöveg esetében) egyrészt kordokumentumként szolgálnak, másrészt pedig (a dátumokat követve) az MRM következetes kiállásáról tanúskodnak.           

„A Magyar Remény Mozgalom (MRM) véleménye szerint drasztikusan kell szigorítani a halált okozó éles lőfegyverek tartásán, ezzel párhuzamosan pedig, az általános közbiztonság kétségbeejtő helyzete miatt lehetővé kell tenni az önvédelmi, nem halált okozó eszközök engedély mellett történő tartását.

Míg az élet kioltására alkalmas lőfegyverek világviszonylatban is felülreprezentáltak az országunkban, addig az olyan nem halált okozó önvédelmi eszközök mint a gáz-, borsspray, gázpisztoly, gumi és műanyag lövedékes pisztolyok, sokkoló stb. birtoklása törvénybe ütköző. Kérjük, hogy ezek díjmentes regisztrálása mellett a felsorolt eszközök szabadon használhatóak legyenek különböző veszélyhelyzetek során.

Az állam pedig tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az illegálisan tartott fegyvereket felderítse és elkobozza, a jelenleg engedéllyel tartott lőfegyverek tulajdonosait pedig vessék alá szigorú pszichiátriai ellenőrzéseknek, és amennyiben a felméréseken nem érnek el megfelelő eredményt, vonják be a fegyvertartási engedélyt.” (2013. április 10.) 

„Hamarosan a szerbiai parlament elé kerül a kormány által elfogadott büntető törvénykönyvet érintő módosítási javaslat. Ha ez elfogadásra kerül, akkor a korábbi 15 ezer dináros lopási értékhatárt 10 ezer dinárra csökkentik. Egy másik módosító javaslat mindezt 5 ezer dinárban szabná meg. Az MRM véleménye szerint felháborító és tarthatatlan bármiféle értékhatár megszabása. A rendőrségnek hivatalból üldöznie kell minden bűncselekményt, hiszen a javaslat elfogadásával kizárólag azt éri el az állam, hogy a bűnözők kétszer vagy háromszor térnek vissza ugyanarra a helyre lopni.

A bűnmegelőzés és a bűnüldözés vonatkozásában a rendőrség felelőssége is felmerült. Számos délvidéki magyarlakta településen panaszkodnak arra a polgárok, hogy a helyi rendőrörs nem megfelelő módon végzi a munkáját, és – ami még súlyosabb – maguk a rendőrök is érintettek lehetnek a szervezett lopásokban és betörésekben. Emlékezetes, hogy miután a tiszamenti Péterrévén az idei év első felében az MRM kezdeményezésére megszerveződött a polgárőrség, nem sokkal később a teljes helyi rendőrséget lecserélték, ezután pedig – a polgárőrség és a rendőrség együttműködésének köszönhetően – javult a közbiztonság. Az MRM felszólítja a belügyminisztérium vezetőit, hogy haladéktalanul indítsanak vizsgálatot a rendőri szervek munkáját illetően a problémás településeken.

Az MRM továbbra is követeli a szerb kormánytól és a szerb parlamentben helyet foglaló magyar képviselőktől, hogy teremtsék meg a törvényi hátteret a civil polgárőrség intézményének bevezetéséhez. A polgárőrség nem a rendőrség munkáját végzi el, hanem éppen annak tevékenységét segíti. Az MRM kezdeményezésére néhány faluban ideiglenesen létrehozott „Őrszemek” önkéntes tevékenységük alatt is konkrét eredményeket mutattak fel.” (2012. december 12.)

„A Magyar Remény Mozgalom tíz nappal ezelőtt megtartott sajtótájékoztatóján sokadszor kitért a gyalázatosan rossz közbiztonsági helyzetre Szabadkán. Külön figyelmeztettünk a gyűlöletkeltő falfirkák elszaporodására. Ezúttal is követeltük a többnemzetiségű polgárőrség bevezetését. A belgrádi Blic napilaban a szabadkai községi képviselő-testület elnöke nagyképűen és cinikusan reagált a kezdeményezésünkre.

Vajon a városvezetés most, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületének megrongálása után sem lesz hajlandó végre belátni, hogy csak egy jól szervezett polgárőrség képes útját állni a szabadkai utcai bűnözésnek?

Hol voltak a rendőrök és a minap bemutatott „híres” kommunális rendőrök, amikor a soviniszták a város legszűkebb központjában levő magyar oktatási intézményen élték ki magukat? Ugyanígy fogják majd megvédeni a külvárosban magukra hagyott idős polgárokat a betörőktől?

Polgárőrséget azonnal!” (2011. szeptember 10.)

„Sajnos, bebizonyosodott, hogy igazunk volt: többnemzetiségű polgárőrség, vagy ha úgy tetszik, csendőrség nélkül Szabadka utcái életveszélyesek maradnak a magyar polgárok, főleg a fiatalok számára.

A hétvégén ismét magyar fiatalokra támadtak szerb fiatalok Szabadka belvárosában. Az óriási túlerőben levő szerb fiatalokkal szemben a magyar fiatalok hősiesen védekeztek. Végső ideje, hogy a tanácsnoki és a képviselői posztokat betöltő délvidéki magyar politikusok, a fiatalok bátorságából merítve, határozottan követeljék a szerb politikumtól a polgárőrség azonnali bevezetését.

Az olyan stílusú reagálások, mint pl. „legerélyesebben, elítéljük… aggódunk… felszólítjik a rendőrséget, hogy a tetteseket mihamarabb állítsa elő stb.”, annyit érnek, mint halottnak a csók. Netán arra várnak, hogy az ilyen támadások tragikusan végződjenek, és majd akkor követelik a polgárőrség bevezetését?!” (2009. szeptember 14.)

K. P.