Ma van a felvidéki kitelepített magyarok emléknapja
A második világháborút követően Edvard Benes, egykori Csehszlovák államfő dekrétumban mondta ki a németek és magyarok kollektív bűnösségét. Ezek értelmében deportálták, kényszermunkára szállították őket, majd 1947-ben elkezdődött a lakosságcsere. Csehszlovákiából 110 ezer magyart kényszerítettek otthonuk elhagyására.
A kitelepítettek első csoportja 1947. április 12-én indult Csehszlovákiából Magyarország felé. Sokan el sem hitték hogy ez megtörténhet. Az intézkedés legfontosabb célja az volt, hogy a Felvidéken megbontsák a tömbben élő magyarságot. A kitelepítettek egy része csak egy 50 kilós csomagot vihetett magával, minden mást elkoboztak tőlük. A Magyarországra áttelepített felvidéki magyaroktól 160 ezer hold földet és több mint 15 ezer lakóházat vettek el.
A soproni Berzsenyi Gimnázium diákjai interjúkat készítenek a még élő kitelepítettekkel, hogy a személyes történetek révén adjanak minél pontosabb képet a történtekről. Az interjúk felkerülnek az iskola honlapjára, így mindenki számára elérhetővé válnak. Németh László a gimnázium történelem tanára úgy fogalmazott a Duna Híradójában: „A nemzeti emlékezet nemcsak folyóiratokból, könyvekből ismerhető meg, hanem inkább azokból a riportokból, elbeszélésekből, amelyeket nagypapáktól, nagymamáktól hozzátartozóktól a gyerekek önmaguk is kérdezősködve megismerhetnek.”
A felvidéki Magyar Közösség Pártja közleményben ítélte el, hogy a magyarsággal szemben elkövetett jogsértésekért Szlovákia nem kért bocsánatot. Azt írják: Szlovákia máig vallja a kollektív bűnösség elvét, amely alapján megindultak a jogfosztások. A párt közlése szerint, noha a Benes-dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, ennek ellenére 2007-ben a szlovák parlament megerősítette azok sérthetetlenségét.
(hirado.hu nyomán)
