Elégedett önmagával és a környezetével (a polgárok pedig kit érdekelnek?)
Az egyik szabadkai helyi televízió szerb nyelvű közéleti műsorában vendégszerepelve, Maglai Jenő VMSZ-es polgármester kiemelte, hogy elégedett a helyi önkormányzat elmúlt öthavi teljesítményével. (Pedig nincs rá oka.)
Szavai szerint a város többé nem herdálja el az adófizető polgárok pénzét, ami abban nyilvánul meg, hogy az illetékesek pl. jobban ügyelnek az üzemanyag-fogyasztásra, a közbeszerzésekre, az utazásokra. Ez igazán nagyon szép, de ha ily módon – mint ahogyan azt Maglai állítja – máris több millió dinárt sikerült megtakarítani, miért nem élvezhetik egy kicsit az átlagpolgárok is a „megváltozott magatartás” előnyeit? Miért „kell” a városnak az eddiginél is sokkal kegyetlenebb ingatlanadót varrnia az emberek nyakába? Meddig hagyják a (finoman fogalmazva) gyanúsan gazdálkodó közvállalatokat, hogy „minden viszketésre” megemeljék csapnivaló szolgáltatásaik árát?
Maglai minap beismerte, hogy a szabadkai közbiztonság igencsak pocsék, tehát ezen a téren sincs oka elégedettségre.
Ami a beruházásokat illeti, a polgármester kiemelte, hogy a következő időszakban (ami meglehetősen relatív fogalom) szerinte befejeződik a Szabadka körül létesítendő terelőút, az ún. Y-ágazat, továbbá (a VMSZ által lerombolt) Népszínház „felújításának” nagy (?) része. Ugyanezt hajtogatták a demokraták is tíz évig, de semmi sem történt.
A polgármester ugyanakkor beismerte, hogy az egyik legfontosabb teendőt egyelőre nem tudják ellátni. A Műszaki Középiskola (életveszélyessé vált) homlokzatát ebben az évben nem hozzák rendbe.
Azt mondják, hogy az, aki elégedett önmagával, boldog ember. Maglai nagyon boldog lehet, ha a fenti tények tükrében mégis elégedett a városvezetés (és ezáltal a saját) teljesítményével (is).
A Swarovski kristálygyár szabadkai üzemének létesítéséről (amitől kötelező hanyat vágódni) a demokraták szintén évekig meséltek. Most ugyenezt teszi Maglai, aki még a gyárcsarnok alapkövét is lerakta – a haverjaival együtt (lásd a mulatságos fotót).
K. P.
A képen: Maglai Jenő (a „szélsőjobbon”) és vidám barátai (fotó: subotica.com)