Szentelt étel került az asztalra Csíkszeredában
Több ezren gyűltek össze vasárnap reggel Csíkszereda főterén az eledelszentelésre. Ennek a húsvéti szokásnak több százéves hagyománya van Székelyföldön. Az első ünnepi asztal ínyencségei: a bárányhús, a tojás, a kalács, egyben a Húsvéthoz, Krisztus feltámadásához kötődő szimbólumok is.
A húsvéti eledelszentelés Csíkszeredában évtizedek óta a város közösségi ünnepe is.
„Nagyon fontos része az ünnepnek. A reggeli ételszentelés a 40 napos böjt után mindenkinek fontos, hogy szentelt ételt reggelizzen” – magyarázta a Híradónak vasárnap Bíró Vince.
A hímzett terítőkkel letakart kosarakban az ünnepi reggeli ételei sorakoznak.
„Amennyit el tudunk fogyasztani egy reggel. Többet nem, mert úgy tanultam édesanyáméktól, hogy egy morzsányit sem szabad eldobni a szenteltetettből” – hangsúlyozta Bíró Julianna.
Az ünnepi liturgia után Tamás József segédpüspök és a Szent Kereszt plébánia lelkészei szentelték meg az ételeket.
Az eledelszentelés hagyománya Magyarországon az 1980-as években már szinte eltűnt. A Tolna megyei Kisdorog székely közössége idén újjáélesztette a kokonyaszentelés tradícióját.
„Kisdorogon – legjobb tudomásom szerint – az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején még hozott 1-2 család szentelményeket, amelyeket aztán otthon a vasárnapi reggeli alatt elfogyasztottak” – mondta Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége elnöke.
A székely hagyományt a faluban élő fiatalok is ismerik, akik főként nagyszüleiektől hallottak a régi szokásról.
„Minden egyes húsvétkor leültünk, beszélgettünk és elmesélték, hogy annak idején ők szépen megfőzték a sonkát, sütötték hozzá a sós kalácsot és elhozták szentelni a templomba” – emlékezett vissza Salamon Katalin.
A hívek ezután hazaviszik a kosaraikat, de a megszentelt kokonyából, vagyis a fonott kalácsból csak húsvét hétfőn esznek először.
hirado.hu – brasso.info
