Előrehozott választás lesz Szlovéniában
Az ország érdekeit szem előtt tartva nem mond le azonnal kormányfői tisztségéről Alenka Bratušek, aki az államfővel egyeztetve előrehozott választásokat akar. A belpolitikai válság azonban keresztülhúzhatja a reformterveket.
A tisztesség azt kívánja, hogy az emberek döntsék el, ki vezesse az országot − jelentette ki kedden Szlovénia miniszterelnöke, Alenka Bratušek, aki június végén, de legkésőbb július elején előrehozott választást akar, addig a politikai stabilitás érdekében tisztségében marad.
A kormányfő pénteken veszítette el pártja, a Pozitív Szlovénia támogatását, miután ellenfele, Zoran Janković ljubljanai polgármester nagyarányú győzelmet aratott felette a párelnöki tisztségért folytatott küzdelemben. Politikai elemzők szerint Bratušek lépése a lehető legkisebb rossz Szlovénia számára − az ugyanis, ha lemondana tisztségéről, egy elhúzódó belpolitikai válságot eredményezne, ami térdre kényszerítené az ingatag gazdaságot. A koalíciós partnerek ugyanis már korábban jelezték, hogy Janković vezetésével nem hajlandóak tovább együttműködni a balközép párttal, amelyből hírek szerint több politikus is távozni készül Bratušeket követve.
A négytagú kormánykoalíció tavaly márciusban jött létre, Bratušeknek oroszlánrésze volt abban, hogy Szlovéniának nemzetközi segítség nélkül sikerült túlélnie az évet. A súlyosan veszteséges bankszektor feltőkésítése azonban kiürítette az államkasszát, ezért újabb megszorításokra van szükség. A miniszterelnök ezért is tekintette bizalmi kérdésnek a pénteki szavazást, a vereség után azonban kijelentette: kilép a pártból.
Elemzők szerint az előrehozott választások mindenképpen visszavetik majd a megkezdett reformokat, és az is kérdéses, hogy az alig 0,5 százalékos gazdasági növekedés mellett tartható lesz-e a kitűzött deficitcél. Tavaly a 3,3 milliárd eurós (990 milliárd forint) bankmentőcsomag miatt 14,7 százalékra ugrott a költségvetési hiány, a szektor azonban korántsem állt talpra, több pénzintézet további segítségre szorul. Hétfőn derült ki, hogy Ljubljana a Banka Celjének is kénytelen mentőövet dobni, miután a menedzsmentnek április 25-ig nem sikerült magánbefektetőktől összeszednie a túléléshez szükséges 160 millió eurót. Rossz hír ugyanakkor, hogy a szlovén bankszektor több mint fele állami tulajdonban van. Borítékolható, hogy a belpolitikai feszültségek hatására jelentősen megdrágulnak majd a piaci források, aminek a jelei már hétfőn látszottak, amikor a 10 éves szlovén adósságpapírok hozama 22 bázisponttal, 3,9 százalékra ugrott.
(napigazdasag.hu nyomán)
