Öreg Dezső: Kiszámíthatatlanság
Égszakadás, földindulás. Ilyen még nem fordult elő a történelemben, mondja a legilletékesebb. Egy szóval sem kell, szabad bírálni azt ami az esőzések okozta rendkívüli helyzettel kapcsolatban történt, történik. Most tényleg a mentésre kell összpontosítani, azzal foglalkozni, hogy minél hatékonyabban mentsük a menthetőt. Mert ez a víz nem csak ott pusztít, ahol hidakat sodort, házakat, otthonokat, termőföldeket öntött el, életeket oltott ki, hanem egész Szerbiában. Következményeit mindannyian viseljük majd.
Nem csoda, hogy lemondták a sportrendezvényeket és az iskolai kirándulásokat, hogy a tanítás ott folyik, ahol erre megvannak a feltételek és, hogy a képviselőház sem ülésezett. Vajdaság statútumának elfogadását egy későbbi időpontra halasztották. Nem ülésezhet a parlament, amikor az ország közutainak több mint 40 százaléka víz alatt van. Ez az illetékes miniszter-asszony adata. Gondolom, egy pillanat adata lehetett, mert azért az itteni utak többsége, kivéve Nyugat-Szerbiát, járható volt az esőzések folyamán is. Nem lehet képviselőházi vitát folytatni, amikor a miniszterelnök szavai szerint kataklizmatikus a helyzet egyes városokban. Nem lehet parlamenti döntéseket hozni, amikor egyik falut a másik város után önt el a víz. És ez így van rendjén. Azt, hogy a katasztrófahelyzetekben illetékes köztársasági, tartományi és önkormányzati szervek munkája milyen volt, majd a veszély elmúltával, a legsúlyosabb következmények elhárítása után kell elemezni. Most értelmetlen. Az emberi és a külföldi szolidaritás jelesre vizsgázott. Hogy voltak-e tervek az ilyen helyzetekre kidolgozva, hogy azokat megfelelő módon alkalmazták-e, majd kiderül. Ha nem voltak, akkor valaki nem jól tervezett. Vagy a helyi vezetők, vagy a körzeti illetékesek, vagy az államigazgatás. Mert nem kellene, hogy legyen olyan folyó, patak, csermely melletti település, ahol nem számolnak egy rendkívül kiadós, makacs esőzés okozta áradással. Az olvadásokról nem is szólva. A XXI. században nem kellene. Mer Szerbiát mégsem a Katrina hurrikán érte el. Az is igaz, hogy nem is a Mexikói-öbölben, nem Dél-Louisianában fekszik, tehát hurrikánnal nem kellett számolni. Eddig. Talán ezután sem. Esőzéssel – hirtelen, tartós, olyan esőzéssel, amely során, mint ahogy a héten történt, 3-4 nap alatt jön le az égből a 3-4 hónapos adag – igen. Ezek után. Majd meglátjuk, hogy a politikum hogyan fogja kezelni ezt a katasztrofális májusi esőzést. Amely, normális körülmények között, aranyat ér.
Mert a politikum mindenből csinálhat előnyt és hátrányt. Magának vagy másoknak. A cél persze az, hogy magának előnyt kovácsoljon, másoknak hátrányt okozzon. Ez nagyjából benne van minden megnyilvánulásában. Még az esőzésre való reagálásban is, de ez a jövő zenéje. A közelmúltban viszont volt egy-két olyan politikai megnyilvánulás, amely nem biztos, hogy egyértelmű előnyt szavatol az elkövetőknek. Két nemzeti tanácsról meg egy pártról beszélek. A magyar és az egyik bosnyák nemzeti tanácsról meg a Szerbiai Demokrata Pártról. Ja igen, meg a szerbiai sajtóról. Amely előbb a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvrendőrségét vette célba. Aztán pedig a technikai mandátumú Bosnyák Nemzeti Tanács elnökét figurázta ki, aki bejelentette, a bosnyákok eltávolítják vezetékneveikből az –ić, -vić toldalékot. Különös jelentőséggel bíró hoszú távú nemzeti projektumról van szó – nyilatkozta Esad Džudžević – aki, ugye, maga is szenvedő alanya ennek a hallatlan elszlávosító törekvésnek. Az más kérdés, hogy a Szandzsákban beszélt bosnyák nyelv, nyelvész szempontból azért mégis a szláv nyelvek déli csoportjához, azon belül is ahhoz a családhoz tartozik, amelyet itt a szerbeken kívül a horvátok a montenegróiak és a bosnyákok beszélnek. Némi nyelvjárási eltérésekkel.
Ami az MNT nyelvrendőreit illeti, itt merőben más a helyzet. Két emberről van szó, akinek az a feladata, hogy ellenőrizze az országos, tartományi és önkormányzati szervek külső és belső feliratait, űrlapjait. Ott, ahol hivatalos használatban van a magyar nyelv is. Ez a rendőr megnevezés bánthatja a fület. Erre reagált a DSS a nyelvi járőrök beindításának ötletével. Akiknek az lesz a feladatuk, hogy kivizsgálják, miért nem beszélnek a magyarok szerbül. Ez már nem is alma és körte, hanem az egyik gyümölcs a másik meg kő. Amibe beletörik az ember foga. De a gyümölcs is csak vackor. Amely elvássa a fogat. Tolakodó ez a rendőr megnevezés. Aztán a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság munkáját miért végezné az MNT? De miért is ne? A nemzeti tanácsok választási évében!
Öreg Dezső – Napló
