Segítenek a ruszkik: disznók által húzzák ki Szerbiát a slamasztikából?
A szalonnabotrány ellenére (az oroszok nemrég a megrendelt szalonna helyett nagyobb rakomány sertésbőrt kaptak Szerbiából) az együttműködés nem hagyott alább, sőt, a ruszkik úgy viszik a disznóhúst a szerb piacról, mint a cukrot.
A hatalmas orosz piac kiváló esély nyújt Szerbia számára, hogy jelentősen növelje a sertéshús exportját, és ily módon úgyszólván maximális szintre emelje az állattenyésztést – állítja az orosz média.
Ebben a pillanatban Szerbia szinte az egyetlen európai ország, amely az említett húsfajtát exportálhatja az Orosz Föderációba, de ugyanakkor Fehéroroszország és Kazahsztán piacára is, illetve az Eurázsiai Unió egész területére.
Oroszország ugyanis az év elején betiltotta az Európai Unióból származó sertéshús importját. Az unió piacáról mindaddig évente 1,4 milliárd értékű sértéshús behozatalát bonyolította le. Márciustól az amerikai sertéshús importját is leállította.
Szerbia számára viszont lehetővé teszi, hogy a sertéstenyésztést magas szintig fejlessze, és szó szerint annyi húst értékesítsen az orosz piacon, amennyit képes kitermelni.
Tekintettel arra, hogy az orosz piac évi szinten hétmillió db. sertést igényel (miközben megszakította a Nyugatról történő importot) semmi kétség, hogy Szerbia számára egyedülálló esély nyílik, hogy jelentősen előremozdítsa az állattenyésztést, ami egyúttal új munkahelyek megnyítását is eredményezhetné – vélik egyes szakemberek.
Mindez természetesen a délvidéki gazdák számára is igencsak jó hír lehet, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy szorgalomban és szakértelemben élen járnak.
Nagy jelentőséggel bír az a tény is, hogy az oroszok előre fizetnek, valamint az is, hogy külön érdeklődést mutatnak a kisebb falusi gazdaságokon kitermelt hús iránt, lévén, hogy az ottani termelők általában egészségesebb, természetesebb takarmánnyal etetik az állatokat.
K. P.
