A „rendszerváltás” óta kilencszer több a bürokrata; fejenként 7 500 eurót vettek ki a zsebünkből!
A szerbiai „demokratikus rendszerváltás” óta eltelt csaknem 14 év alatt a pártalapú foglalkoztatás 6,8 milliárd eurójába került az országnak. Ez azt jelenti, hogy az említett időszakban a magáncégeknél dolgozó 917 ezer alkalmazott zsebéből fejenként nem kevesebb mint 7 451 eurót vettek ki. Erre azért „volt szükség”, hogy ki tudják fizetni az állami és a helyi adminisztráció terén elhelyezett (zömében) pártkatonákat.
A sötét miloševići rendszer megbuktatásakor (amitől sokan joggal várták, hogy az életük jobbra forduljon) a közigazgatás nyolcezer kádert számlált – a montenegrói csinovnyikokkal együtt (ugyanis, ha még emlékeznek rá, Szerbia és Montenegró egy ország volt).
Ma a szerbiai költségvetés (pontosabban: a polgárok) terhére 70 ezer bürokrata él – nem is rosszul. Más szóval: az állami és a helyi hivatalnokok száma a „sárga” demokraták, majd újabban az uniónyaló csetnikek uralma alatt nyolcezerről 70 ezerre, vagyis csaknem kilencszeresére nőtt!
Minden új kormány a saját embereit helyezte el, miközben azokat, akiket „örökölt”, nem merte kirúgni, hogy elkerülje a konfliktust a régi-új-leendő koalíciós partnerekkel. Így duzzadt fokozatosan a bürokrácia.
Ez persze nagyrészt elkerülhető lett volna, ha helyi szinteken összevonják a közvállalatokat és a 10-15-20 helyett egy nagyobb vállalatot műkodtetnek (mint számos európai, így magyarországi és horvátországi városokban is). Tudomásom szerint ez a megoldás Délvidéken csak a Magyar Remény Mozgalom programjában szerepel. A fenti számokat látva, még egyértelműbb, hogy csak az MRM elképzelése szolgálná az igazi gazdasági-pénzügyi reformokat, amelyek nem igényelnék sem a rabszolgatörvény alkalmazását, sem a nyugdíjak csökkentését.
A többi politikai pártnak azonban esze ágában sincs ezt a modellt alkalmaznia, hiszen minél több közvállalat működik, annál nagyobbak a lehetőségek az undorító politikai kereskedelem terén, amely ugyebár túlnyomórészt a pártalapú foglalkoztatásra épül.
Az elmúlt 14 évben a közvállalatokban és közintézményekben négyszer növelték jelentősebben az átlagbéreket, amelyek a kezdeti 11 660 dinárról a mai mintegy 48 943 dinárig kúsztak fel.
Szerbia az egyetlen ország Európában, amelyben a közszféra alkalmazottai minimum 30 százalékkal többet keresnek, mint a magáncégek dolgozói.
K. P.
