Harminchatezer euróba kerül a Jehova tanúinak belgrádi kongresszusa: „Nem vagyunk unalmasak, meg kell mentenünk a világot!”
Jehova tanúja bekopog egy ajtón. A házigazda ajtót nyit.
– Jehova tanúja vagyok. Bemehetek elmondani pár dolgot?
A házigazda nem kis meglepetésre beengedi.
– Hallgatom. Miről van szó?
– Nem is tudok mit mondani, ilyen messzire még sosem jutottam! – válaszolja zavarodottan Jehova tanúja.
Ez a vicc is arra utal, mennyire unalmasnak és fárasztónak számítanak az említett vallási felekezet tagjai, akiket az emberek túlnyomó része be sem enged otthonába.
A Belgrádban sorra kerülő regionális kongresszusra érkező Jehova tanúi, akik terjedelmes szakirodalommal, szórólapokkal és egyéb propagandaanyaggal jelentek meg, azonban kikérik maguknak, hogy unalmasak lennének. Azt állítják, kénytelenek olykor kissé rámenősebben fellépni, mert csak „így mutathatnak helyes utat és menthetik meg Szerbia polgárainak bűnös lelkét és életét”.
A belgrádi Kombank Arena hatalmas termében a felekezet 4 200 tagja gyűlt össze. Zömében Szerbiából, Montenegróból, Horvátországból és Macedóniából érkeztek. Kiderült, hogy szép számban akadnak köztük olyanok, akik a pravoszlávságról áttértek a „jehovista” hitre.
Egyébként olyan vallási közösségről van szó, amelynek vezetői azt állítják, hitnézeteik kizárólag a Biblián alapulnak. Eközben szerintük pl. Jézust nem Szűz Mária szülte, továbbá kivégzőeszköze nem kereszt alakú volt, hanem egy egyenes oszlop, vagyis kínoszlop. A lélek pedig a vérben lakozik, vélik a „jehovisták”, akik emiatt megengedhetetlennek tartják a vérátömlésztést.
Egy biztos: a hiszékeny, agymosott emberektől kikunyerált pénzt nagy előszeretettel költik saját propagálásukra.
A belgrádi Kombank Arena három napra szóló bérleti díja nem kevesebb mint 36 ezer euró. A kongresszus három napig tart.
A képen: ifjú „jehovisták” Belgrádban
Alo nyomán K. P.
