Hasznot remélnek az embargótól a délvidéki gazdák

Ha az Uniótól nem vesz zöldséget, gyümölcsöt, húst Oroszország, majd többet vesz Szerbiától – remélik a délvidéki almatermelők. Az orosz piac eddig is nyitott volt előttük, Szabadka közelében működik orosz tulajdonú hűtőház.

Az Oroszország által bevezetett embargó kellemetlen a magyarországi mezőgazdaságnak, de nagy lehetőség a szerbiai zöldség- és gyümölcstermesztőknek, állattenyésztőknek. A vajdasági magyar híroldal, a pannonrtv.com azt írja, hogy az uniós országok áruival szemben bevezetett egyéves beviteli tilalom következtében az Unióval még csak tárgyaló Szerbia akár 300 millió dollár értékben is exportálhat élelmiszert Oroszországba. A két állam korábban szabadkereskedelmi egyezményt kötött, ennek köszönhetően az év elején 68 százalékkal nőtt az élelmiszeripar kivitele.

Újfalusi József királyhalmi almatermelő.Mostantól nem kell versenyezniük a lengyel gyümölccsel.

Újfalusi József királyhalmi almatermelő.Mostantól nem kell versenyezniük a lengyel gyümölccsel. – Az a piac mindig is nyitott volt Szerbia számára, most is visznek innen fagyasztott zöldséget, gyümölcsöt és húst Oroszországba, van nálunk orosz tulajdonú hűtőház, tulajdonosa felvásárolja és egész évben szállítja ki az almát – nyilatkozta lapunknak Újfalusi Kornélia szabadkai közgazdász, az agrárkereskedelemmel foglalkozó Chemol Kft. tulajdonosa, akinek családja 38 hektáron termeszt almát. – Az egyik nagy exportőr, a belgrádi Delta Agrár, amelynek Újvidék környékén és a Bánságban vannak hűtőházai, gyümölcsösei, leányvállalatot működtet Moszkvában.

Eddig azonban nagyon erős versenyben álltunk a lengyel kínálattal, mert Lengyelország közelebb van Moszkvához, onnan nem olyan drága a szállítás, mint tőlünk. Most ez a versenytárs kiesik, ezért lehet bízni a kedvező változásban.

Óvatosabban fogalmaz a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a szegedi Török György. Úgy véli, az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Szerbia nyertesként kerüljön ki a mostani szituációból, és megtalálja a módját annak, hogy érdekeit megvédje.

– Mi még nem kaptunk ezzel kapcsolatban semmilyen értesítést, híre sem volt ilyen lépésnek, és meggyőződésem, hogy ha lesz, a szerb kormány nem hagyja magát – reagált a felvetésre Újfalusi Kornélia. – Most gyorsan változik a világ. Korábban láttuk, hogy az Unió fenntartásokkal fogadja Törökországot. Áprilisban, amikor üzleti úton ott jártam, a vállalkozók egyöntetű véleménye az volt, hogy ha így viszonyul hozzájuk az Unió, nem kérnek belőle.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett fórumokon régebben gyakran szóba került, hogy érdemes lehet szerb–magyar vegyes vállalatokat alapítani, mert így könnyebb elérni az orosz piacot. Török György erről azt mondta, jöttek létre vegyes vállalatok, de aki azt képzelné, hogy a magyar árut most át lehet vinni Szerbiába, és aztán eladni az oroszoknak, téved. Az, hogy mi számít szerbiai terméknek, a nyersanyagok eredetének arányaitól, a feldolgozás helyétől függ, ezt ott ugyanolyan törvény szabályozza, mint nálunk.(délmagyar)