Az ukránok hazamennek harcolni, helyettük magyarok indulnak Koszovóra
Csökkentik az ukrán békefenntartók számát Koszovóban augusztus végén, helyükre magyar katonák érkeznek – közölte a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő (KFOR).
103 ukrán katonát hívnak haza, mert jelenlétükre az oroszbarát lázadók elleni harcokban van szükség Kelet-Ukrajnában. Ugyanakkor nem függesztik fel a teljes ukrán jelenlétet Koszovóban, néhány tiszt a helyszínen marad.
A KFOR közlése szerint a békefenntartó erőket az utóbbi néhány hónapban átalakították, hogy az egységek dinamikusabban és hatékonyabban tudjanak tevékenykedni. Ennek egyik lépése volt a magyar kontingens létszámának növelése. Emlékeztettek ugyanakkor arra is, hogy a magyar katonák 1999 óta vesznek részt a KFOR munkájában.
A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben és Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milošević elnök koszovói erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.
A KFOR ezt követően, 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is felvillanó zavargások miatt a helyszínen maradt, jelenleg valamivel kevesebb mint ötezer különböző nemzetiségű katona teljesít szolgálatot a nemzetközi haderő kötelékében.
MTI nyomán T. T.
