Drámai ütemben nő Magyarországon a szegénység
Ötödik éve folyamatosan nő a szegények, illetve a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett emberek száma Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly már 3,3 millióan tartoztak a legszegényebbek közé: ők kevesebb mint 65 ezer forintból (24 ezer dinár) élnek havonta. 2008 óta félmillió, tavaly óta újabb százezer ember csúszott le ide – ráadásul úgy, hogy az alapul vett mediánbér, ami tavaly még 109 ezer forint volt, csökkent is tavaly óta. A lecsúszottak száma 2011-ben emelkedett először 3 millió fölé, és az Eurostat adatai szerint és azóta egyre növekszik számuk.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség – 2012-ben még „csak” 32,4 százalékot. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalék volt a hazai szegények aránya.
A legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régióban romlott a helyzet, 26,6 százalékos szegénységről szólnak az adatok, miközben a Dunántúlon számottevően kisebb a kirekesztettség kockázatának kitettek aránya – 21 százalékra csökkent -, mint az ország középső térségében. Az okokról a statisztika nem szól. A leginkább érintett térségekben – az alföldi és észak-magyarországi régiókban – viszont 39 százalék fölé emelkedett a szegények aránya.
Azoknak az aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal, családokkal közös vécére járni, nem változott: a 2012-es szinten, 4,8 százalékon maradt. Sem fürdőkád, sem zuhany nem található meg közel 4 százaléknak az otthonában. Itt azonban folyamatosan javul a helyzet, a 2013-as 3,9 százalékos értékkel szemben 2005-ben még 7,7 százalék volt ez az arány.
Magyarország helyzete uniós összevetésben sem túl jó. Hasonló, bár kissé kedvezőtlenebb a helyzet Lettországban és Litvániában, míg 2012-ben Romániában a lakosság 41,7 százalékát, Bulgária lakosságának 49,3 százalékát fenyegette a teljes lecsúszás 2012-ben. Csehország és Szlovákia viszont javítani tudott, a cseh mutató 15, a szlovák 20 százalék alá került, de csökkent a lengyelországi arány is, 26 százalék alá. (Csak 2012-es összehasonlítható adatokat közölt az Eurostat.)
Az Európai Unió 28 tagállamának egyébként mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ez 124,5 millió főnek felelt meg, vagyis a helyzet romlott 2011-hez képest. A kontinensen egyébként egyedül Szicíliában mértek bőven 50 százalék feletti szegénységet.
Hogy Szerbiában mi a helyzet – azt mindenki tudja, aki egy kicsit is nyitott szemmel jár és nem a politikai elit tagja. Helyzetünk kimagaslóan és irígylésre méltóan kiváló! Ezt abból következtetem ki, hogy ha nem élnénk jó, azért a politikusaink lennének a felelősek és az emberek ezt nem tűrnék el, a sarkukra állnának és választáskor az újdonságra szavaznának. Mivel közel 20 év óta mindig ugyanazokra szavaznak, feltételezem, minden rendben van, mindenki elégedett az itt folyó dolgokkal és csak dicsekedni megy ki a sok ezer ember külföldre. Hajrá, minden maradjon csak így! Hajrá, szavazzonak az eddigi jótevőikre!
(nepszava.hu nyomán)
