Mennyire reális Ebola-járványtól tartani a szerb-magyar határszakaszon?
Indokolatlan a Mórahalmon bevezetett óvintézkedés a menekültekkel szemben, legalábbis ezt mondják az egészségügyi szakemberek. A határrendészet és az ÁNTSZ is azt mondja: jelen pillanatban nem kell tartani az Afrikában terjedő járványtól Magyarországon, így Délvidék északi részein sem.
A Csongrád megyei Mórahalmon arra kérték a boltosokat, ne szolgálják ki a határsértőket, a környékbeli tanyán élőket pedig, hogy ne engedjék őket a gazdaságukba és ne kerüljenek velük kontaktusba, hanem azonnal értesítsék a határrendészetet.
A lapnak nyilatkozó polgárőrök arról számoltak be, hogy ha afrikai menekülteket találnak, nem engedik el, átadják őket a rendőröknek. Azt is mondták, hogy gumikesztyűben dolgoznak, és ha súlyosbodik a helyzet, szájmaszkot is használni fognak.
Ásotthalmon nem aggódnak
A szomszéd településen, Ásotthalmon ugyanolyan a menekültforgalom, a polgármester szerint évi 4-5 ezer fő, ott azonban egyelőre nem terveznek óvintézkedést. Toroczkai László, a HVIM volt elnöke és a Jobbik színeiben indult polgármester hétfő reggel megkereste a határőrség vezetőjét, tőle azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs vészhelyzet. A térségben gyakorlatilag mindenki tudja, hogy kerülni kell a testi érintkezést a menekültekkel, az egyéb betegségek kockázata miatt ez minden időben indokolt.
Toroczkai László elmondta azt is, hogy az ő tanyája is a határ közvetlen közelében van, gyakran látja a menekültek eldobált ruháit, ételmaradékait és emberi ürüléket is. Az Ebola-járvány miatt ez utóbbi jelentheti a legnagyobb gondot, hiszen a területen sok kutya, sőt gyerek is megfordul – tette hozzá.
Mindezek ellenére, amíg a határőrség vagy a tisztiorvosi szolgálat nem kér óvintézkedéseket, addig Ásotthalmon nem készülnek a mórahalmihoz hasonló akcióra.
„Felesleges óvatosság”
A közelmúltban 80 határsértőt fogtak el Röszkén, Mórahalmon és Ásotthalmon. A hivatalos tájékoztatásból kiderül az is, hogy az illegális határátlépők között ugyan több afrikai is volt, hónapokkal, évekkel ezelőtt indultak el szülőföldjükről.
Az ÁNTSZ is egyrészt erre hivatkozva állítja: gyakorlatilag kizárható, hogy ezek a menekültek az Ebola-láz terjesztői lennének. A betegség a fertőződés után 2–21 nap lappangási idő után jelentkezik.
Önmagában az a tény, hogy valaki a járvánnyal érintett területről (pl. Nigériából) érkezik felénk, nem jelenti azt, hogy az illető Ebola-gyanús. A fertőződés kockázata még azoknál az embereknél is nagyon alacsony, akik az érintett területen élnek vagy oda utaznak. Kockázatot az jelent, ha valaki közvetlenül érintkezik egy beteg emberrel vagy holttestével, illetve fertőzött állattal vagy állati tetemmel, azok valamely testnedvével – írja a magyar Országos Tisztifőorvosi Hivatal.
A mórahalmi intézkedésekre reagálva az ÁNTSZ úgy reagált: Gumikesztyű, szájmaszk használata, menekültek kiszolgálásának megtagadása a határmenti településen indokolatlan.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az Ebola-vírus nem terjed nyilvános helyeken, tünetmentes személyekkel való futólagos érintkezés útján. Nem lehet megfertőződni papírpénz vagy élelmiszerek megérintésétől, vagy pl. egy uszoda medencéjében. Az Ebola-vírust szúnyogok sem terjesztik. Az Ebola-vírus – az Influenza-vírussal ellentétben – a levegőben sem terjed.
A rendőrségnek, határőrségnek csak akkor kell értesítenie az egészségügyi hatóságot, ha valakin a megbetegedés tüneteit tapasztalják.
A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Kirendeltsége nem nyilatkozik Ebola-ügyben, mondván, nincs miről. Határozottan közölték, hogy nincs semmiféle járványveszély.
Hír24 nyomán T. T.
