http://static.rtv.rs/slike/2014/06/05/srbija-evropska-unija-eu_660x330.jpgEgyéb 

Öreg Dezső: Mars, de…

http://static.rtv.rs/slike/2014/06/05/srbija-evropska-unija-eu_660x330.jpgIsmét országos témát sikerült csinálni valamiből, ami a gyakorlatban semmin sem változtat. Aleksandar Vučić kormányfő drámai sajtóértekezletet tartott annak kapcsán, hogy az Európai Unió figyelmeztette Szerbiát, ne éljen vissza az orosz importtilalommal. Persze a sajtótájékoztató nem lett volna ennyire drámai, ha az itteni média nem csinált volna szenzációt ugyanebből az ügyből. Demarsnak, szigorú diplomáciai figyelmeztetésnek nevezve a brüsszeli üzenetet. Amelyről Vučić azt mondta, nem is demars volt, hanem csupán memorandum. Ami diplomáciai nyelven azt jelenti, hogy valamely bonyolultabb, tárgyalás alatt álló kérdéssel kapcsolatos álláspont részletes, adatokkal alátámasztott kifejezése. Készítésével kapcsolatban formai követelmények nincsenek. Lehet szóbeli jegyzék mellékleteként küldeni, amit, mármint a szóbeli jegyzéket is írásban adják át. Mindig. Az írásbeli jegyzéket a külügyminiszter intézi a nagykövethez vagy fordítva, személyes levélként szövegezve. A szóbelit pedig harmadik személyben fogalmazzák meg és nem írják alá. A memorandum pedig ezek melléklete (is) lehet. Mindez azonban korántsem drámai esemény, a diplomáciai érintkezés mindennapos formája. Azzal, hogy az írásbeli már lassan kimegy a divatból. Lazábbak már a diplomaták közötti érintkezési formák. Mint ahogy államfőket is láthatunk kezelni nyakkendő nélkül. Sőt pulóverben, akár ingujjra vetkőzve. Oroszország elnöke félmeztelenül is szeret fényképezkedni horgászás, vadászás közben. Nyilván nem véletlenül.

Tehát meglehetősen eldramatizálták ezt a memorandumot. Nyilván nem véletlenül. A miniszterelnök fekete öltönyben, sötét nyakkendőben, ingujjában fekete mandzsettagombokkal, de laza magabiztossággal közölte: Szerbia tiszteli az Uniót, komolyan veszi a brüsszeli ajánlást, de nem fenyegeti veszély az Oroszországgal való kereskedelem miatt. A kormánynak azt üzenték, hogy az Oroszországba irányuló kivitel állami támogatását, kölcsönökkel való segítését vagy a garanciavállalást inkorrekt és ellenséges cselekedetként könyvelnék el. Az Unió belgrádi irodavezetőjének helyettese nyújtotta át a memorandumot, amelyben a szerbiai kormányt figyelmeztetik hogy, tartózkodjon az Oroszországba irányuló export mindennemű támogatásától. Brüsszel szerint semmiképpen sem kellene jelentősen növelni az orosz piacra szánt áru mennyiségét, amivel elfoglalnánk a letiltott uniós termékek helyét. Tiszteletben fogjuk tartani az Európai Unió kívánságát – üzente a kormányfő. Az uniós tagság a kormány stratégiai célja. Ezt ígértük a választási kampányban, ezt választották az itteni polgárok, ez az ő akaratuk és a kormány politikája. De nem vezetünk be megszorító intézkedéseket Oroszországgal szemben. Mert ez is a kormány politikája és az én személyes politikám – mondta Vučić.

Ezeket a gondolatokat már számtalanszor hallhattuk az utóbbi hónapokban. Amióta tart az ukrán válság. Tehát valójában nem történt semmi drámai. Csupán annyi, hogy Brüsszel most először – legalábbis tudomásunk szerint először – figyelmeztette Belgrádot, hogy ha komolyan gondolja az európai felzárkózást, akkor tagjelölt országként nem viselkedhet az Unió politikájával, illetve érdekeivel ellentétesen. Még olyan csekély mértékben sem, amilyenre a szerbiai gazdaság nagyon de nagyon szerény lehetőségei alkalmat adnának. A lehetőségek mértékéről pedig pontosan tájékozódhattak a kereskedelmi minisztérium kimutatásából, amelyből kiderül, hogy egy tucatnyi termék kivitelét, Oroszországba való exportját tervezték növelni. Almát, földiepret, cseresznyét, meggyet, túrót, sajtot, félsertést, marhahúst, kukoricát, bort és üdítő italokat. A miniszter pedig azt is elárulta, hogy Szerbia tíztől harminc százalékos kivitelnövelést kínált fel. A kereskedelmi tárca vezetője szerint egyébként a mezőgazdasági Oroszországba irányuló termékek exportjából származó jelenlegi 117 millió dolláros összeget 300 milliósra lehetne növelni. Tavaly ugyanezeknek a termékeknek a kiviteléből több mint 2 milliárd euró volt a bevétel. Az összeg óriási része az uniós országokból folyt be. Ha meg akarjuk tartani a nyugati piacot, akkor nyilván nem kell ujjat húzni az Unió vezetőivel. Mert sokkal rosszabbul járunk, ha az orosz piacon terjeszkedünk. Mellékesen szólva így is tartani kell attól, hogy az Unióban javasolni fogják a polgároknak, hogy csak ottani termékeket vásároljanak és fogyasszanak, mivel Moszkva a hónap elején egy évre megtiltotta az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó gyümölcs, zöldségféle és egyéb élelmiszerek importját.

Tehát az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség, amelyet az ukrán válság okozott, a külső szemlélőkön is csattan. Szerbiát pedig tulajdonképpen most először figyelmeztették nyíltan, hogy nem lehet egyszerre két nyeregben ülni.

Öreg Dezső – Napló

Hasonló bejegyzések