Meglepő okok a fejfájás mögött

Sokáig a fejfájást – amennyiben nem állt mögötte valamilyen szervi ok – elsősorban a zaklatott, stresszes életvitellel hozták összefüggésbe. Ám az orvostudomány fejlődésével kiderült: ennek a „hétköznapi”, ám sokszor már a közérzetet és munkaintenzitást is rontó bántó érzésnek a kialakulásában számos egyéb ok – például örökletes hajlam, a hormonszintműködésben beálló változások, alváshiány stb. – is szerepet játszhat.

Hogy valójában hol is keresendő a vissza-visszatérő, a tűréshatárt megközelítő főfájás oka, csak alapos orvosi vizsgálatokkal lehet kideríteni. A migrénes fájdalom alapos feltérképezéséhez elengedhetetlenek a neurológiai, belgyógyászati, szemészeti, fogászati, műszeres (CT-, MR-) vizsgálatok.
Amennyiben ezek tanúbizonysága szerint semmilyen betegség nem áll az időről időre jelentkező, néha valóban súlyos tünetekkel járó migrénes fejfájás hátterében, az orvos javasolhatja a specifikus, görcsös roham esetén alkalmazandó gyógyszereket. Más fejfájástípus, így az epizodikus tenziós fejfájás mérséklésére a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók alkalmankénti szedése ajánlható.

Ha a szem kívánja, miért tiltakozik a fej?

Az utóbbi évtizedben a fejfájást kiváltó tényezők feltárásával foglalkozó tudományos kutatások arra a felismerésre vezettek, hogy egyeseknél a kellemetlen, vagy akár kínzóvá fokozódó érzést valamilyen étel vagy ital elfogyasztása is előhívhatja. A nyom, amelyen elindultak, a tüdőbetegek és a depressziósok kezelésére alkalmazott gyógyszerek „viselkedésének” követése volt. Ezek a medicinák ugyanis olyan hatóanyagot, úgynevezett MAO-gátló (monoamin-oxidáz) enzimet tartalmaznak, amely beleavatkozik a szervezet méregtelenítési folyamatába, gátolja a nitrogént tartalmazó aminok kiürüléséhez szükséges enzim „működését”. A gyógyszert szedő betegeknél – bizonyos ételek elfogyasztását követően – a káros vegyület felhalmozódása fejfájást okozott.
A további kutatások azt is kiderítették, hogy a nitrogén lebontásában fontos szerepet játszó enzim a gyakori fejfájással, migrénnel küszködők egy részénél – egyéni örökletes hajlamtól függően – elégtelenül működik, ezért az ilyen szerves anyagot tartalmazó étkezési anyagok, élelmiszerek fogyasztása „előhívja” a közérzetüket és munkaintenzitásukat is rontó érzést.
A „gyanúsítotti körbe” kerültek – többek között – a mogyoró, a dió, a bab, az avokádó, a füstölt vagy pácolt húsok, halfélék, de az érlelt sajtok, a banán, sőt a savanyú káposzta, a szójaszósz, a vörösbor, a fekete tea, a kávé, a kólafélék, az energiaitalok és az étcsokoládé is.
Ezekben az étkezési anyagokban, élelmiszerekben, táplálkozási szempontból élvezetinek nevezett finomságokban a magas nitrogéntartalmú aminok az érzékenyeknél fájdalomérzethez vezetnek.

A tünetek a tányérhoz vezetnek?

Az aminok, az aminosavak nitrogéntartalmú módosulatai, az úgynevezett biogén aminok (tiramin, hisztamin) sok más, nagyiparilag előállított élelmiszerben, többek között feldolgozott és tartósított hústermékekben, pácolt halakban, egyes (ún. érett) sajtokban fordulhatnak elő. A nitrózaminképződést segítik a nagyiparilag előállított élelmiszerekben alkalmazott aroma- és ízfokozók, amelyek megtalálhatók a különféle levesporokban, -kockákban, fűszerkeverékekben, salátamártásokban, a chipsekben és más sós ropogtatnivalókban.
Ugyancsak fejfájást idézhet elő a kínai ételek elmaradhatatlan adalékanyaga, a nátrium-glutamát.
A fejfájás és a valamely étek elfogyasztása közötti összefüggés felismerését nehezítheti, hogy a szervezet méreganyag-telítettségét jelző fejfájás nem mindig és nem minden érintettnél jelentkezik közvetlenül a kínzó érzést provokáló, szerves vegyületet tartalmazó élelmiszer elfogyasztása után – akár egy-két nap is eltelhet a migrén kialakulásáig.
Bonyolíthatja a panaszt okozó étel, adalékanyag azonosítását a szervezet általános állapota is, amit befolyásolhatnak olyan életmódtényezők is, mint például a túlhajszoltság, a rendszeres fogyókúrázás vagy az alváshiány. Ezek kihathatnak a fejfájásnak nemcsak a megjelenési gyakoriságára, hanem az intenzitására is.
A makacs, visszatérő fejfájással küszködőknél érdemes tehát azt is figyelemmel kísérni, mit ettek, ittak a tüneteik megjelenése előtti órákban, esetleg egy-két napban. Ha felmerül annak a gyanúja, hogy a panaszukat valamilyen étel elfogyasztása hívta elő, érdemes ún. étkezési és fejfájásnaplót vezetni, ami elvezethet az ok és okozati összefüggés felismeréséig. Amennyiben valamely étkezési anyag, félkész vagy kész élelmiszer, adalékanyag kerül a „célkeresztbe”, úgy azt ajánlatos az étrendből kiiktatni.

Fejfájósok figyelmébe!

• Minél érettebb egy sajtfajta, annál több tiramint tartalmaz. Különösen a kék-, a brie sajtok (fehérpenészes lágy sajtok), a fetasajt és gorgonzola, valamint az erős aromájú svájci kemény és félkemény típusok (pl. az ementáli) kerülendők.
• A főleg a feldolgozott húsokban és szójaszószban található tartósítószerek (nitrátok, nitritek, valamint a nátrium-glutamátot (más néven MSG, mononátrium-glutamátot – E621) tartalmazók fogyasztása lehet kockázatos. Ezek a vérerek beszűkülését idézhetik elő, ami szintén fejfájáshoz vezethet.
• A koffeinbevitelre is érdemes figyelni, vagyis napi 200-300 milligrammnál többet nem ajánlatos fogyasztani. A feketekávén kívül a fekete tea, a csokoládé, a kakaó, a kólák is tartalmaznak koffeint, tehát a fenti mennyiségbe ezek is beleszámítanak.
• Az úgynevezett hideg okozta fejfájás kialakulhat például jeges ital vagy fagylaltevés miatt. Ez rendszerint öt percnél rövidebb ideig tart, és többnyire a homlok középrészén – migréneseknél pedig a fájdalom szokott helyén, tehát a fej jobb vagy a bal oldalán jelentkezik.
• Érdekes megfigyelés, hogy a fejfájós betegek nagy része székrekedésben szenved. A székrekedés révén olyan méreganyagok szívódnak fel a vastagbél falán keresztül, melyekre sokak szervezete fejfájással reagál. Fejfájós betegeknél tehát az első számú teendők között kell szerepelnie a székrekedés megszüntetésének.

(otvenentul.hu nyomán)