Szerb gazdasági hírek: közadósság, áram drágulás, betegkönyvek, vasművek és bányászat

Tovább nőtt az állam közadóssága, az áram drágulását az illetékesek tagadják, a legszegényebbek ingyenesen kaphatják az új elektronikus betegkönyvet és meg akarják menteni a Szendrői Vasműveket, valamint rendeznék a Bori Bányamedence helyzetét.

SZERBIA KÖZADÓSSÁGA

Szerbia közadóssága szeptember elején mintegy 900 millió euróval haladta meg a július végi szintet, közölte a Közadóssági Igazgatóság. Július végén az ország közadóssága 20,94 milliárd euró volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 64,3 százalékát tette ki, szeptember 3-án pedig ez az összeg már 21,84 milliárd euróra rúgott. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az év első hét hónapjában a közadósság 798 millió euróval nőtt. 2013 végén a közadósság 20,14 milliárd euró, azaz a GDP 63,8 százaléka volt.

Az ország közadóssága 2000 végén volt a legnagyobb. Akkor a 14,17 milliárd eurós összeg a GDP 169,3 százalékát tette ki. Azóta 2008-ban volt a legalacsonyabb, amikor is 8,78 milliárd euró volt, s akkoriban az a GDP 29,2 százalékát tette ki. A költségvetési rendszerről szóló törvény a GDP 45 százalékára korlátozza a közadósság lehetséges mértékét.

AZ ÁRAM DRÁGULÁSA

Nem drágul meg a közeljövőben a villanyáram – szögezte le Aleksandar Antić bányászati és energiaügyi miniszter. „Nem jelentettem be semmiféle drágulást, ez nem is a miniszter vagy a kormány feladata. Hangsúlyozom, ebben a pillanatban nem létezik semmilyen kezdeményezés a villanyáram árának emelésére, vagyis az előttünk álló hónapokban nem kell áramdrágításra számítani” – jelentette ki Antić.

Elmondta, a villanyáram árát a Szerbiai Villanygazdaság határozza meg, majd kéri ehhez az Energiaügynökség jóváhagyását, amely független testületként megvizsgálja a kérelmet és jóváhagyja az esetleges drágítást. „Mivel ilyen eljárást nem indítottak, és arra sem utalnak jelek, hogy efféle kezdeményezés várható, nem lesz áramdrágulás a közeljövőben” – hangsúlyozta Antić.

Korábban az áram 30 százalékos emeléséről beszéltek, legutóbb pedig 5 és 10 százalék merült fel.

AZ ÚJ ELEKTRONIKUS BETEGKÖNYVEK

Momčilo Babić, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap igazgatója kijelentette, az új elektronikus betegkönyv kiváltásáért 400 dinárt kell fizetni, de a legszegényebb 1,2 millió polgár ingyen juthat majd hozzá.

„A Szerbiai Nemzeti Bank értesített bennünket, hogy 1,2 millió legyártott, nem személyre szóló egészségügyi kártyát ajándékba ad azoknak a polgároknak, akik az ún. 22. szakasz alapján jogosultak az egészségbiztosításra” – mondta Babić az egészségüggyel és a családdal foglalkozó bizottság ülésén.

A BORI BÁNYAMEDENCE ÉS A SZENDRŐI VASMŰVEK

Aleksandar Vučić kormányfő szerint létezik megoldás a Bori Bányamedencére, viszont sokkal égetőbb kérdés a Szendrői Vasművek és a vegyi művek-komplexum helyzetének rendezése. Vučić szerint Szerbia most jobb helyzetben van, mert vannak érdeklődők az átalakításban levő vállalat iránt, egyesült államokbeli és oroszországi cégek is érdeklődnek. Hozzátette, Szerbia garanciát kér arra, hogy nem zárják be a vasműveket a privatizáció után, a dolgozókat pedig nem fogják szélnek ereszteni.

Vučić megismételte, Szerbia kész anyagilag is segíteni a vasművek működtetőjét annak érdekében, hogy a dolgozók ne maradjanak munka nélkül. Kiemelte, ez a vállalat, ha működik, 0,7 százalékkal járul hozzá a költségvetés feltöltéséhez. Szavai szerint a Bori Bányamedencére másmilyen megoldás is létezik, vagyis stratégiai partnert kell találni ahhoz, hogy ismét megteremtődjenek a kitermelés feltételei.

Beta nyomán T. T.