Az USA megszabná, hogy hogyan viszonyuljon az Anyaország a határon túli magyarsághoz

Néhány kelet- és délkelet-európai ország mellett Magyarországról és a határon túli magyarságról is szót ejtett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) „emberi dimenzióval” foglalkozó varsói találkozóján részt vevő amerikai küldöttség vezetője.

J. Brian Atwood az amerikai külügyminisztérium honlapján közzétett, szeptember 29-i keltezésű dokumentumban Bosznia-Hercegovinával, valamint Szerbiával és Horvátországgal kapcsolatban megjegyzi, hogy a délszláv háborúkban elkövetett súlyos háborús bűnök, köztük a srebrenicai népirtás tagadása és bagatellizálása súlyos hiba és kritizálta a balkáni országok azon gyakorlatát miszerint a „kollektív jogokat” az  egyéni jogok elé helyezik.

Itt fontos kiemelni, hogy a szerb kormányfő még korábban bocsánatot kért a srebrenicai vérengzésekért és az ott található tömegsírok többségét feltárták, míg az 1944/45-ben Délvidéken végigsöprő, főképpen a magyar és német lakosságot sújtó mészárlások kapcsán nem fogalmaz meg kritikát az amerikai politikus. Annak ellenére sem, hogy a 30-40 ezer magyar áldozattal járó etnikai tisztogatás óta egyetlen elkövetőt sem vádoltak meg és egyetlen tömegsírt sem tártak fel maradéktalanul. Sőt, immár közel 150 napja egy olyan kormány van Szerbiában hatalmon, amely annak ellenére is kollektív háborús bűnösként tekint három sajkás-közi település magyar lakosságára, hogy a hatalmi koalíciónak tagja egy magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség is.

Bár a délvidéki magyarirtásokról megfeledkezett az amerikai külügyi szakember, azonban a határon túli magyarokról már nem. Sajnos azonban a mi jogainkat nem féltik a nyugati kontinensen. Ellenkezőleg, J. Brian Atwood a magyar kormány figyelmét arra hívta fel, hogy ha csak lehet, még az eddigieknél is langyosabb nemzetpolitikát folytassanak.

„Az Egyesült Államok arra buzdítja Magyarországot, gondoskodjon arról, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos bármilyen aggodalmának megfogalmazása egyaránt helyénvaló és építő jellegű legyen.” – áll a dokumentumban.

Magyarán, az USA azt kéri, hogy a saját nemzettársaiért ne merészeljen karakánul kiállni az Anyaország (nem mintha erre eddig túl sok példa lett volna), ehelyett „építő jelleggel” harcoljon a magyarság jogegyenlőségéért, mondja egy olyan ország képviselője, amely a legkisebb fenyegetettségére is már „építő jellegű” bombázókkal szokott válaszolni.

Atwood a kettős állampolgárság kapcsán is megszólalt, leszögezi: „Magyarország expanzív állampolgársági törvénye, amikor gyújtó hatású retorikával párosul (sic!), a határokon átívelő és etnikumközi feszültségeket teremthet. A magyar kormánynak az ukrajnai magyarok számára „autonómiát” szorgalmazó felhívásai tovább szítanak egy amúgy is nehéz helyzetet” – állapítja meg a varsói EBESZ-találkozó amerikai küldöttségvezetője által jegyzett dokumentum.

A Fidesz-KDNP kormány már ez idáig is „jószomszédi viszony” elve alapján kezelte a határon túli magyarság kérdését, és elég csak megnézni, mit értek el ezzel a szlovák nyelvtörvény vagy az állampolgársági kérdésekkel kapcsolatban, a székely autonómia ügye mennyit mozdult előre, a kárpátaljai kényszersorozásokról és betelepítésekről nem is beszélve.

Ha amerikai nyomásra ennél is lagymatagabb nemzetpolitikára kényszerül a magyar állam, akkor az a határon túli magyarság  gyors és keserves nemzethalálához vezet.

MTI nyomán Sz. A.