Milorad Dodik marad a boszniai Szerb Köztársaság elnöke
Várhatóan továbbra is a boszniai Szerb Köztársaság függetlenedését hirdető Milorad Dodik vezeti majd Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészét, miután a vasárnapi elnökválasztáson megelőzte ellenzéki riválisát Ognjen Tadicot – jelentette be szarajevói sajtótájékoztatóján az ország központi választási bizottsága.
Az előzetes eredmények alapján Tadic csupán hajszállal – körülbelül 10-12 ezer szavazattal – maradt le Dodik mögött.
A háromtagú államelnökség posztjaiért folyó versenyben alapvetően a nacionalista jelöltek kapták a legtöbb szavazatot, a szerb poszt sorsa az utolsó pillanatig kérdéses volt.
Így a kollektív államelnökség bosnyák helyére Bakir Izetbegovic jelenlegi elnök, a horvát helyre pedig Dragan Covic, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke kerülhet, aki 2002 és 2005 között már betöltötte ezt a funkciót. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a szerb posztra – első nőként – Zeljka Cvijanovic, a boszniai Szerb Köztársaság eddigi miniszterelnöke kerülhet, a választási bizottság előzetes eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy az ellenzéki jelölt, Mladen Ivanic foglalhatja el ezt a pozíciót.
A főleg bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációból az országos parlamentbe a Demokratikus Akciópárt (SDA) tudja majd a legtöbb képviselőt küldeni, míg a szerb országrészből a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD).
A választások legnagyobb vesztese a boszniai sajtó szerint a Bosznia-hercegovinai Szociáldemokrata Párt, amelynek egyetlen komoly posztot sem sikerült megszereznie. Zlatko Lagumdzija pártelnök már lemondását is bejelentette.
Elemzők szerint azonban egyik „győztes” pártnak sincs oka a felhőtlen örömre, az országban ugyanis gyökeres változásokra van szükség. A Dnevni Avaz című lap kommentárja szerint a februári tüntetések csak a kezdetet jelentették, ennél komolyabb következmények is várhatók, amennyiben tovább fokozódik a nép elégedetlensége.
A vasárnapi bosznia-hercegovinai választásokon a valamivel több mint 3,2 millió választópolgár 54,14 százaléka járult az urnák elé, hogy a 7748 jelölt közül kiválassza azt az 518-at, aki az országot, illetve annak részeit a következő négy évben irányítani fogja. Rájuk hárul a 44 százalékos munkanélküliség és a bruttó hazai össztermék 40 százalékát kitevő feketegazdaság problémájának megoldása, illetve az európai integráció folytatása is, amelyet – Brüsszel szerint – mindenképpen egy alkotmánymódosítással kell elkezdeni.(MTI)
