Emberi jogok: Szerbia csak a homoszexuálisokhoz viszonyul jobban, mint azelőtt?

A szerbiai igazságszolgáltatás a legrosszabb Balkánon. (Milyen lehet még európai viszonylatban?). A sajtószabadság és a korrupció elleni küzdelem terén sem sikerült áttörést elérni (finoman fogalmazva).  

Legújabb, Balkánra kiterjedő felmérés szerint a bíróságok „nem kielégítő” függetlensége és a profizmus hiánya nem teszi lehetővé a joguralmat Szerbiában.

Dušan Gamser közvélemény-kutató, aki részt vett a felmérésben, példaként megemlítette a vagyon-visszaszármaztatást, amely szerinte „nem haladna rosszul”, ha a bíróságok nem lassítanák, bénítanák ezt a folyamatot.

Választási szabadság ugyan létezik egész Balkánon, de – Horvátország kivételével – mindenütt, így természetesen Szerbiában is, észlelhető a szavazatok ilyen vagy olyan módon történő megvásárlása.

A felmérés szerint Szerbiában csak részben valósul meg a médiaszabadság, még mindig sok a cenzúra, az öncenzúra és nem elég átlátható a médiumok feletti tulajdonjog.

Az előző évhez képest Szerbia ezen a téren valamivel rosszabb osztályzatot kapott: 6,4-ről 6,3-ra csúszott le.

A korrupció elleni küzdelem terén egyes új törvényes előírások meghozatala révén elméleti síkon előrehaladás történt, de a gyakorlatban ez szinte egyáltalán nem érződik.

Különösen aggasztó, hogy a szerb állam nem egészen tartja tiszteletben a vallási szabadságokat, ezen a téren megvannak a saját favoritjai, miközben nem ritkák a támadások egyes nemzeti kisebbségekhez köthető egyházak ellen, emeli ki Gamser. (A felmérés nem terjed ki az egyéb nemzeti kisebbségi jogokra.)

Az egyetlen terület, ahol Szerbia előrehaladt: a homo- és biszexuálisok, leszbikusok és transzneműek jogainak nagyobb betartása – főleg Boszniához és Albániához képest, ahol nem kérnek a nemi másságból.

A képen: jelenet a Parádé c. homoszexualitást népszerűsítő szerb filmből

Danas nyomán K. P.