100 éve írták: Elfoglalták Belgrádot az osztrák-magyar csapatok!
Az ötödik hadsereg csapatai szerdán délben bevonultak a szerb fővárosba. Frank tábornok jelentést tesz a királynak — Az ellenség visszavonulóban — Több száz szerb fogoly — A győzelem híre Budapesten.
Belgrádba szerdán délben, bevonultak az osztrák-magyar hadsereg csapatai. Frank Liborius gyalogsági tábornok jelentette, hogy az ötödik hadsereg csapatai szerdán elfoglalták Belgrádot. Belgrád elfoglalása a tegnapi napnak, de egyúttal az egész szerb háborúnak legnagyobb eseménye. .Valamely állam fővárosának elfoglalása akkor is nagyjelentőségű esemény a háborúban, ha stratégiai szempontból nincs is nagy fontossága. Mindenkor azt jelenti, hogy az állam ellenálló ereje rendkívüli módon megcsökkent és hogy az állami élet dezorganizációja nagy lépésekkel halad előre. Az állam fejének és a központi kormányzat szerveinek elmenekülése, a lakosság szökése, mindez félelmet, bizonytalanságot kelt, csökkenti az ellenállás lehetőségébe vetett illtet és így aláaknázza a háború erkölcsi tényezőit. Főképpen eme politikai szempontból nagyon jelentős esemény Belgrád elfoglalása, amely minden valószínűség szerint meg fogja gyorsítani Szerbia immáron kikerülhetetlen balvégzetének beteljesedését.
Az osztrák-magyar monarchia csapatainak ez a nagy sikere bizonyára hatással lesz úgy a háborún kívül álló Balkán-államok közvéleményére és politikai magatartására, nemkülönben a többi semleges államokban kialakuló fölfogásra is. Háborúban az erő megmutatása és érvényesítése a legjobb eszköz barátok szerzésére és ellenséges szándékok leszerelésére. Ebből a szempontból is fontos Belgrád eleste, mert amennyire csökkentenie kell a szerb hadsereg ellenállóképességét, úgyannyira növeli az osztrák-magyar monarchia hadseregének erejébe vetett hitet.
A háború elején az angol politikusok, különösen Churchill, azt hirdették, hogy Anglia és szövetségesei a kis államok és népek jogát akarják a porosz militarizmussal szemben megvédelmezni. Eddig a háborúnak két kétségtelen eredménye van: Belgium eleste és Szerbia eleste, amelynek Belgrád elfoglalását hamarosan követnie kell. Belgiumot Anglia és Franciaország küldte előőrsnek a német hadsereg ellen, Szerbiát Oroszország az osztrák-magyar monarchia ellen. A kis államokat védelmező ántánt-politika tehát eddig csak a kis államok teljes pusztulását és a nagyok védelmére való föláldozását eredményezte, Oroszország Szerbiát, Anglia pedig Belgiumot úgy védelmezte, hogy pajzsnak tartotta maga elé.
Belgrád bevételével a július 28-ika óta tartó szerb háború fontos határkőhöz jutott. Nehéz és kemény küzdelmekben telt el ez a négy hónap, egyrészt, mert az osztrák-magyar csapatok a terep nehézségeivel, másrészt a szerb katonák vitézségével bizony minden erejük megfeszítésével tudtak csak megbirkózni.
A budapesti kávéházakban, ízléstelen képes levelezőlapokon és rajzokon a tollal és szájjal vitézkedők nemcsak legyőzik, de minden tisztességében és hadi erényében legyalázzák is folyton a szerb hadsereget. A katonák, akik Szerbiából visszatérnek, egészen más képet nyernek a szerb katonákról, akikben elkeseredett, de azért megbecsülendő ellenfelet látnak. S nem esnek bele abba a hibába, hogy az orosz pénzen élő és kitartott szerb politikusok megvetendő bandájával azonosítsák azokat a szerb katonákat, akik épp úgy, mint az osztrák-magyar hadsereg katonái, országuk és államuk iránt való kötelességüket teljesítik. A siker, amelyet az osztrák-magyar csapatok Belgrád elfoglalásával elértek, éppen azért nagy, mert katonai szempontból erős ellenséget győztek le.
Népszava 1914. december 3.
